Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

mennyiségű építési anyagot hordattak. Ebből is okszerűen következtethetett volna a II. r. alperes arra, hogy az ingatlan valakinek a használatában van, mégpedig olyan személynek a használatában, aki arra építkezni kíván. Az alperesek a keresettel szemben azzal is védekeztek, hogy a II. r. alperes a telekkönyv hitelességében bízva vásárolta meg az I. r. alperestől a perbeli telket, a telekkönyvi szemle viszont, amikor a telekkönyvi hatóságnál evégett eljártak, nem tartalmazta a felperesek haszonélvezeti jogának a bejegyzését. Az alpereseknek ez a védekezése nem helytálló. Nem elég ugyanis csak a telekkönyvi betétet megtekinteni, hanem meg kell tekinteni a konkrét ingatlanra vonatkozó ügyiratokat is. Ezt azonban az alperesek elmulasztották, különben meggyőződhettek volna arról, hogy a perbeli telket a felperesek haszonélvezeti joga terheli, ennek bejegyzését is elrendelte a telekkönyvi hatóság, és csupán a telekkönyvi betétbe való bevezetését mulasztotta el. A telekkönyvi hitelesség csak a konkrét ingatlanra vonatkozó összes iratokra — ideértve a telekkönyvi betétet is — vonatkozik. Egymagában véve a telekkönyvi hatóságnak az a mulasztása, hogy a saját végzését hiányosan foganatosította, nem járhat azzal a következménnyel, hogy a felpereseket nem illette meg a haszonélvezeti jog, tehát nem voltaik jogszerűen birtokban, nem használták jogszerűen az ingatlant és így őket birtokvédelem nem illeti meg. Egyébként ismételten kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a telekkönyvi hatóság a felperesek haszonélvezeti jogát a telekkönyvi betétben az 1968. március 29-én kiállított telekkönyvi szemle szerint olyan időben vezette be pótlólag, amikor a II. r. alperes az I. r. alperessel kötött adásvételi szerződés alapján még nem kérte tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság jogszabálysértéssel változtatta meg az első fokú bíróság keresetnek helyt adó ítéletét és utasította el a felperesek keresetét. (P. törv. I. 20 505/1969. sz., BH 1971/1. sz. 6628.) 82. Más tulajdonában álló földön való rendszeres átjárás a tulajdonjogból folyó használati jogot korlátozza. A szomszédok a törvény alapján csak akkor kötelesek tűrni az átjárást, ha valamely föld nincs öszszekötve megfelelő közúttal (Ptk. 164., 167. §, XXIV. sz. PED.) (P. törv. I. 20 423/1970. sz., BH 1971/3. sz. 6692. — L. 61. sorszám alatt.) n) Felelős őrzés 83. A tulajdonos a bérlő őrizetében volt s a bérleti jogviszony megszűnésekor minden tájékoztatás nélkül a bérelt helyiségben visszahagyott ingókért a felelős őrzés szabályai szerint felel [Ptk. 196. § (1) bek., 197. § (1), (3) bek.]. Letéti szerződés jön létre, ha a letéteményes arra vállal kötelezettséget, hogy az általa bérelt helyiségben a letevő ingóságait elhelyezi és 112