Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 5. kötet, 1971-1972 (Budapest, 1973)

vatalból elrendelt eljárás esetében a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A kártalanítás tekintetében az építésügyi hatóság egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, az érdekeltek a kártalanítás megállapítását — az egyezségi tárgyalás meghiúsulásától számított harminc napon belül — a bíróságtól keresettel kérhetik. A 9/1970. (IV. 21.) Korm. sz. rendelettel módosított 11/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet (R) 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az 1965. évi 15. sz. tvr. 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott harminc napos perindítási határidőt a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ez a határidő a fellebbező ügyfélre vonatkozóan a másodfokú határozat kézbesítését követő nappal kezdődik. Az R. 62. §-ának (3) bekezdése értelmében a perindítási határidő megtartását a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Nem lehet azonban a keresetet elkésettség miatt elutasítani, ha a kártalanításra jogosult a perindítási határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. A tényállásból megállapíthatóan a felperesek a telekalakítás, illetőleg telkük egy részének az alperesek javára történt elvonása miatt az e tárgyban hozott határozat ellen a határozat jogerőre emelkedése után a megyei főügyészséghez fordultak panasszal. Ennek elutasító válasza után a pert napokon belül megindították. Erre, valamint arra is tekintettel, hogy a harminc napos perindítási határidő elmulasztásának jogkövetkezményeivel nem voltak tisztában, és erről az ügyben eljárt államigazgatási hatóság sem tájékoztatta őket, az I. r. felperes viszonylag nem nagy perindítási késedelmét az R. 62. §-ának (3) bekezdése alapján kimentettnek kellett volna tekinteni. Mindez nem vonatkozik a II. r. felperesre, akinek a másodfokú államigazgatási határozatot nem is kézbesítették, és így vele szemben az R. 62. §-ának (1) bekezdése szerinti perindítási határidő meg sem kezdődött. Az ő vonatkozásában tehát elkésett perindításról nem lehet szó. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a telekalakítással érintett ingatlan tulajdonosai fele-fele arányban a felperesek. A Ptk. 146. §-a értelmében a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A tulajdonostársak között a Pp. 51. §-ának a) pontjában szabályozott pertársaság esete forog fenn és az 52. § (1) bekezdése értelmében e pont alá eső pertársaság esetében bármelyik pertárs perbeli cselekményei — az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve — arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot, vagy cselekményt elmulasztott feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta. A II. r. felperes tekintetében a késedelmes perindítás megállapításának nincs helye. Az idézett jogszabályokra tekintettel a felperesek között egységes pertársaság esete forog fenn, tehát a II. r. felperes részéről kellő időben benyújtott kereseti kérelem kihat az I. r. felperesre is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. § (2) bek.]. (P. törv. 1. 20 185/1971. sz., BH 1971/11. sz. 6951.) 98