Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

adott ingatlan mezőgazdasági művelésű, vagy teleknek tekinthető-e. A telek ismérvei közé nemcsak az tartozik, hogy milyen az ingatlan fekvése, hanem meghatározó tényezőként szerepel, hogy az adott területen adtak-e ki már építési engedélyt. A perbeli ingatlanok az eddigi adatokból megállapíthatóan ezekkel az ismérvekkel nem rendelkeznek, továbbá mezőgazdasági művelés alatt állottak, ilyen körülmények között tehát nem tekinthetők házhelyeknek. ,,A perben semmiféle adat nincs arra vonatkozóan, hogy a kisajátított ingatlanoknak mennyi az évi aranykorona tisztajövedelme, nincs olyan szorzószám sem, amelynek alapján Qj-ölenkénti értéküket meg lehetne állapítani, így ez utóbbira tekintettel az elsőfokú bíróságnak szakértőt kell meghallgatnia és ahhoz képest megállapítani a kisajátított ingatlan •-ölenkénti értékét." A törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság a 909. sz. (új szám PK 14. PH 161. old.) polgári kollégiumi állásfoglalásának a) pontjában kifejtette, hogy a Kr. 17. §->a (1) bekezdésének alkalmazásánál milyen földrészleteket kell önálló teleknek tekinteni. A kollégiumi állásfoglalás utal arra, hogy a Kr. 16. §-a szerint a telek a 2/1962. (IV. 30.) ÉM—PM sz. rendelet 1. §-ában meghatározott földrészlet. E jogszabály szerint pedig telek — a közterületek, a rendeltetésüknél fogva ilyen célra szolgáló területek, a vízügyi és a közlekedési létesítmények által elfoglalt területek, továbbá az erdők és a mezőgazdasági rendeltetésű földek kivételével — a városok és a községek belterületén, valamint a külterületi települések beépítésre szánt területén minden földrészlet. A telekkönyvi jogszabályok szerint a földrészlet önálló ingatlan. A földrészlet pedig a föld felszínének az a része, amelyet helyrajzi számmal láttak el. Önálló földrészleten nemcsak jogilag, hanem gazdaságilag is egységes földterületet kell érteni. Az adott esetben a perbeli ingatlanok a város belterületén, a közintézmények szomszédságában terülnek el. Beépítésre szánt területek — e célból történik a területrendezés, és ezt szolgálja a kisajátítás. A telekkönyvi jogszabályok szerint is önálló ingatlanok, el vannak látva helyrajzi számmal. Jogilag önálló földrészek. Mindebből következik, hogyha perbeli ingatlanok teleknek minősülnek, és a kisajátítási kártalanítási összeget a Kr. 5. számú melléklete szerint kell megállapítani. Törvényt sértett a másodfokú bíróság, amikor végzésével a földek értékének megállapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazására adott iránymutatást az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság végzésében felhozott egyes körülményeknek — ingatlanok fekvése, építési lehetőség stb. — befolyásuk van a telekre vonatkozó kártalanítási összegre. Ezekre az értéket emelő és csökkentő tényezőkre figyelemmel volt az elsőfokú bíróság is. Tévesen utal azonban a másodfokú bíróság arra, hogy a telek ismérvei közé tartozik az is, hogy megtörtént-e az adptt területen a közművesítés, az utcák kialakítása, s adtak-e építési engedélyt az adott területen. Ezek a körülmények nem annak eldöntésére szolgáló tényezők, hogy az ingatlant teleknek vagy földnek kell-e tekinteni, hanem csupán a közművesítés fokára, az értékmegállapításra vannak befolyással. Az előbbiekből következik az is, hogy nincs szükség a kisajátított in96