Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

gatlanok évi aranykorona tiszta jövedelmének megállapítására, mert az ingatlanok értékét nem a Kr. 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltak sze­rint kell megállapítani. A másodfokú bíróságnak a fellebbezést érdem­ben kell elbírálnia. [P. törv. II. 21 099/1967. sz., BH 1968/6. sz. 5712.] 71. A kisajátított telek részlegesen közművesítettnek minősül, ha a telek előtt villanyvezeték van, és ugyanott a vízvezeték is megtalálható, vagy 150 méteren belül közkifolyó van [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 5. sz. melléklet, PK 15. sz. állásfoglalás]. A városi tanács vb. igazgatási osztálya az alperes részére lakótelep létesítése céljára kisajátította az I—II. r. felperesek tulajdonában álló 78 D-öl kiterjedésű beltelki ingatlant, továbbá a III—IV. r. felperesek tulajdonában álló 73 \Z]-öl kiterjedésű beltelki ingatlant, végül az V— VI. r. felperesek tulajdonában álló 232 Q-öl területű beltelki ingatlant. Az alperes a kisajátított ingatlanokért [^-ölenként 45 Ft kártalanítást ajánlott fel, amit a felperesek nem fogadtak el, és többletkártalanítás iránt a járásbíróságnál pert indítottak. A kisajátított ingatlanok Sz. belterületén fekszenek. A város e részén ipartelepek nincsenek, a környező telepeken mindenütt kertes családi házak találhatók. A város központjától az M. úton és a J. sugárúton kö­zelíthetők meg, az utóbbin villamos és autóbuszjárat közlekedik. A meg­állók 3—4 percen belül elérhetők, míg a város közigazgatási és kultu­rális központja villamoson 5—6 perc alatt érhető el. A kerületi tanács épülete és az általános iskola a telkekhez közel van, bölcsőde és óvoda pedig a telepen található. A víz-, villany-, gázvezeték és szennyvízcsa­torna a telkek közelében húzódik, ennek következtében az itt épülő há­zak közművekkel való ellátása nem ütközik nehézségbe. A telek értékét befolyásoló tényezők valamennyi ingatlanra vonatko­zóan azonosak. A talaj egyenletesen sík, jó minőségű, középkötött vá­lyogtalaj, amely építkezésre és kertgazdálkodásra egyaránt alkalmas. A talaj vízhelyzet és a településen belüli f ekvés kedvező. A villany a te­lekre nincs bevezetve, közúttal nem rendelkezik, háromméteres dülő­utak vezetnek el az egyes földrészletek között. Az 1/1965. (VII. 24.) PM— IM sz. rendelet 1. számú melléklete szerint a közmű nélküli telkek irányára 15—80 Ft, a részlegesen közművesített telkeké pedig 25—120 Ft négyszögölenként. Ezen a területen ingatlanforgalom hosszabb idő óta nincs, a közelben 157—270 Ft közötti áron adtak el telkeket négy­szögölenként. A felperesek négyszögölenként 120 Ft kártalanítás megítélését kér­ték. A járásbíróság által meghallgatott igazságügyi szakértő ilyen ösz­szeg megállapítását javasolta. A járásbíróság ítéletével az ingatlanokat közmű nélkülieknek minősí­tette azzal az indokolással, hogy azokra a villany nincs bevezetve, és így négyszögölenként 80 Ft kártalanítást ítélt meg. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, és a keresetüknek megfe­lelően kérték a telekkártalanítás megállapítását. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos A PK 910. sz. (új szám PK 15. PH 165. old.) állásfoglalás a) pontja 97

Next

/
Thumbnails
Contents