Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

57. Társasház közös költségeinek fedezéséhez szükséges előlegek megállapításához szavazattöbbséges határozat is elég (Ptk. 149. §, 1924. évi XII. tv.). A perbeli budapesti társasház A. és B. jelű épületekből áll, és mindkét épületben 12—12 lakás van. A társasházat alapító okirat X. fejezete szerint „a közös építményrészek, felszerelések, berendezések és egyéb közös terhek biztosítása végett minden egyes tulajdonostárs havonta 10 Ft előleget tartozik adni". Az előleg összegét a társasháztulajdonosok közgyűlése évekkel korábban először havi 50 Ft-ra, majd 1965-ben havi 100 Ft-ra felemelte. A képviselő a B. jelű épületben levő 12 lakás tulajdonosait 1966. január 9-ére összehívta azért, hogy az 1966-ra fizetendő havi előleg összegében megállapodjanak. Ez alkalommal az alperes — aki a B. jelű épület egyik lakásának a tulajdonosa — a betegsége miatt nem volt jelen, s így távollétében a résztvevő 11 lakás tulajdonosai egyhangúan 1966-ra is havi 100 Ft közös költségre vonatkozó előleg fizetésében állapodtak meg. Ez alkalommal jegyzőkönyv is készült, amely ezt a megbeszélést „lakógyűlésnek" s nem közgyűlésnek nevezte. Az alperes a fenti alkalommal hozott határozat ellenére is a közös költségekre csak havi 50 Ft-ot fizetett, ezért a felperesek — a B. épület 11 lakásának tulajdonosai — 1966. augusztus 8-án a kerületi bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérték, s abban az adóst — az alperest — az 1966. január 1-től 1966. augusztus l-ig esedékes 400 Ft költség és kamata megfizetésére hívták fel. Az adós a fizetési meghagyásnak ellentmondott, s az ekként perré alakult ügyben a kereset elutasítását kérte. Azt állította, hogy a per irataihoz csatolt alapító okirat X. fejezete szerint az egyes tulajdonostársak a közös költségek fedezésére — tulajdoni arányukhoz igazodóan — előlegként csupán havi 10 Ft-ot kötelesek fizetni, ettől csak az alapító okirat megváltoztatásával lehet eltérni, amelyhez viszont — az 1924. évi XII. tv. 5. §->a értelmében — valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A kerületi bíróság ítéletével a felperesek keresetének helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az e határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 149. §-a szerint a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltéréseikkel kell alkalmazni. E külön jogszabály az 1924. évi XII. tv. (a továbbiakban: T.), amelyet a Ptké. 95. §-a hatályában fenntartott. A T. úgy rendelkezik, hogy a tulajdonostársak egymásközti jogviszonyára, amennyiben a törvény mást nem rendel, az alapító okirat rendelkezései az irányadók [5. § (1) bek.]. Mindebből következően tehát azokban a kérdésekben, amelyek tekintetében a T. másként nem rendelkezik, az alapító okirat rendelkezései jönnek elsősorban figyelembe. Az alapító okirattal nem rendezett kérdésekben a T. szabályait, az ezekkel sem rendezett kérdésekben pedig a Ptk-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alapító okiratban — egyebek mellett — a közösségből folyó költ77