Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

ségek és terhek viseléséről, valamint a közös kötelezettségek teljesítésének biztosításáról is rendelkezni kell [T. 5. § (2) bek.]. Ha a tulajdonostársak az alapító okiratban másképpen nem állapodtak meg, mindegyik tulajdonostárs a saját tulajdoni illetőségének vagy érdekeltségének arányában köteles hozzájárulni a „tulajdonostársakat közösen érdeklő költségekhez" [T. 9. § (1) bek.]. E rendelkezésekből következik, hogy a költségviselés mértéke tekintetében az alapító okirat rendelkezései az irányadók. Ha az alapító okirat a közösségből folyó költségek viselésének arányát meghatározza, vagy pedig ez az alapító okiratból kifejezett meghatározás nélkül is megnyugtatóan megállapítható, a tulajdonostársak a költségeket ilyen arányban kötelesek viselni. Ha az alapító okirat a költségviselés arányán túlmenően a várható költségek fedezésére a tulajdonostársak által a megállapított aránynak megfelelően havonta fizetendő előleg összegét is megjelöli, az így befizetett összegek azonban a várható költségek fedezésére elégtelennek mutatkoznak, a tulajdonostársaknak a költségtöbblet előlegezésére való kötelezéséhez nem szükséges az alapító okirat módosítása. Az alapító okiratból ugyanis a tulajdonostársaknak a költségviselés meghatározott arányú megosztására vonatkozó szándéka kitűnik, az előleg összegének feltüntetése lényegében nem más, mint a költségviselés arányának — a társasház-alapításkori helyzetnek megfelelően — pénzösszegben is történő kifejezése. Mivel a társasház-alapító okiratban a közös költségek fedezésére a költségviselés arányán túlmenően várható költségek fedezésére a tulajdonostársak által a megállapított aránynak megfelelően havonta fizetendő előleg összegét is meghatározták, amennyiben ez a várható közös költségek fedezésére valóban nem mutatkozott elégségesnek, ettől az alapító okirat módosítása nélkül, közgyűlési határozattal is eltérhettek, éspedig a tulajdonostársak közgyűlésén a T. 10. §-a (5) bekezdésének megfelelően szavazattöbbséggel. Az ilyen módon hozott határozat tehát kötelezi a tulajdonostársakat a korábbinál nagyobb összegű, de a költségviselés arányának megfelelő előleg fizetésére. A másodfokú bíróság ítélete azonban ezen túlmenően megalapozatlan is. A perbeli társasház két — az A. és B. jelű — épületből áll, s a két épületben összesen 24 lakás van. Az alapító okirat IX. fejezete szerint „a közös tulajdont képező telek, kert, kerítések jó karbantartásához valamennyi tulajdonostárs egyforma arányban tartozik hozzájárulni. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket lakásonként (mégpedig mindkét, az A. és B. jelű épület öröklakásainak tulajdonosai) egyforma arányban kötelesek viselni". Majd a IX. fejezet ekként folytatódik: „az egyes épületekben levő közös helyiségek, közös építmények, berendezések és általában az I. fejezetben felsorolt egyéb dolgok közterheiről, a közös biztosítások költségeiről, úgyszintén a ház összes homlokzatainak, a homlokzatokra és a folyosókra, illetve lépcsőházra nyíló összes ablakok és ajtók külső felületeinek, az erkélyek mellvédéinek és rácsozatai külső felületének rendbentartásáról az épületben lakó tulajdonostársak tartoznak gondoskodni, és az ezzel kapcsolatos költségeket, 78