Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

A társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. tv. (a továbbiakban: T.) 5. §-ában foglalt rendelkezések szerint a társasháztulajdoni viszonyban álló tulajdonostársaknak egymásközti jogviszonyára — amennyiben a törvény mást nem rendel — az alapító okirat rendelkezései irányadók. Az alapító okiratban többek között rendelkezni kell a közösségből folyó költségek és terhek viseléséről, a közös képviselő kirendelésének módjáról, szervezetéről, hatásköréről és eljárásáról, a tulajdonostársak szavazatának arányáról, valamint a közös kötelezettségek teljesítésének biztosításáról. AT. 10. §-ában foglalt rendelkezések szerint a közösségből folyó ügyekben, ha azok nem tartoznak a közös képviselő hatáskörébe, a tulajdonostársak közgyűlésükön szavazattöbbséggel határoznak. Az alapító okirat rendelkezése szerint „A közgyűlés hatáskörébe tartozik mindaz, ami nincs a közös képviselő hatáskörébe utalva... A közgyűlés határoz a jelen alapító okirat egyéb helyein megjelölt tárgyakon felül különösen: a közös képviselő által előterjesztendő költségvetés, a számadás megvizsgálása és a felmentvények megadása felől." Az alapító okirat e rendelkezéseiből, a T. 3. és 10. §-ának idézett szabályaiból, de a Ptk-nak az e szabályokkal lényegében azonos 141. és 144. §-a rendelkezéseiből tehát egyértelműen arra a következtetésre kell jutni, hogy a társasház tulajdonostársai a közös terhek viselésére fordított összegek elszámolásának helyességét a közgyűlésen szavazattöbbséggel döntik el. Miután a jogszabály és az alapszabály a közös terhek viselésére fordított összegek elszámolása helyességének megállapítását a közgyűlés hatáskörébe utalja, nyilvánvaló, hogy a közgyűlés szótöbbséges határozatát sérelmező fél már nem a közös képviselőnek az elszámolását, hanem az elszámolást elfogadó közgyűlési határozatot teheti vitássá. Ennek érdekében a Ptk. 144. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a határozatot azon a jogcímen, hogy az az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, keresettel támadhatja meg a bíróság előtt. A Ptk. 144. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság PK 8. sz. állásfoglalásában (PH 142. old.) rámutatott, hogy ilyen esetben a kisebbség a többség határozatát támadja keresetével, ebből pedig az következik, hogy a perben alperesként nem a társasház közös képviselőjének, hanem a tulajdonostársaknak kell perben állaniuk. Törvényt sért a másodfokú végzés a T. 10. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel is. E szerint ugyanis a közös képviselő a tulajdonostársakat csak hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben képviseli. A tulajdonostársak egymásközti jogviszonya tekintetében a T. 5. §-ának (1) bekezdése e törvényi rendelkezéstől eltérést az alapító okiratban sem enged. E jogszabályi rendelkezésekből is következik, hogy a tulajdonostársak egymás közötti vitájában a közös képviselő a tulajdonostársakat nem képviselheti. A kifejtettekhez képest a másodfokú bíróság törvénysértően helyezkedett arra az álláspontra, hogy a társasház egyes tulajdonostársai a közös képviselőt — az ellene indított perben — a közgyűlési határozat ellenére is a közös költségek perbeli elszámolására köteleztethetnék. [P. törv. II. 20. 126/1969. sz., BH 1970/4. sz. 6374.] 76