Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

tudta bizonyítani, ezért helyes a járásbíróság ítéleti döntése, amellyel a felperes keresetét elutasította. [Pécsi Megyei Bíróság Pf. I. 20 843/1967. sz., BH 1968/4. sz. 5643.] 27. A szerződésileg biztosított telki szolgalom telekkönyvi bejegyzés nélkül is érvényesíthető az ingatlan olyan tulajdonosával szemben, aki azt alapította, illetőleg az olyan későbbi tulajdonossal szemben, aki az ingatlant a használati jog ismeretében szerezte (Ptk. 116. §). [P. törv. I. 20 610/1968. sz., BH 1969/1. sz. 5929. — L. 67. sorszám alatt.] c) Tulajdonszerzés átruházással 28. Ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése, annak illetékkiszabás végett történt bemutatása és a vagyonátruházási illeték kifizetése nem alapozza meg az ingatlanra érvényesített tulajdoni igényt akkor, ha az ingatlan elidegenítéséhez közgyűlési jóváhagyásra és hatósági hozzájárulásra lett volna szükség, ez azonban nem történt meg (Ptk. 117. és 215. §). [P. törv. II. 20 761/1969. sz., BH 1970/9. sz. 6498. — L. 104. sorszám alatt.] d) Tulajdonszerzés hatósági határozattal 29. Az ingatlanra vonatkozó vagyonelkobzás hatálya a büntetőbíróság ítéletének külön rendelkezése nélkül az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogra nem terjed ki [Ptk. 120., 155. §, 1952. évi 4. sz. tvr. 11. § (2) bek., Vht. 123. §, Btk. 35. § (2) bek. 5. pont, 56. §, Be. 303. §]. A kerületi bíróság ítéletével az alperes házastársát, L. A-t bűnösnek mondotta ki egyéb bűntetteken felül üzletszerűen és illetéktelen nyereség céljából elkövetett árdrágító visszaélés bűntettében, s ezért őt 3 évi és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként pedig vagyonelkobzást is alkalmazott egyedileg meghatározott ingatlanokra vonatkozóan. A büntetőbíróság többek között vagyonelkobzás alá vonta a b-i tkvi betétben felvett 761 négyszögöl kiterjedésű házas ingatlant, amelynek tulajdonjoga L. A. gyermekeinek, L. L-nek és L. J-nek a nevére volt bejegyezve. A szóban forgó ingatlant L. A-né szerződéssel létesített haszonélvezeti joga terhelte. A haszonélvezeti joggal kapcsolatban azonban a büntető ítélet rendelkezést nem tartalmaz. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének L. A-ra vonatkozó részén — a jelen per eldöntése szempontjából — csak lényegtelen változtatásokat tett. A vagyonelkobzás végrehajtásaként a telekkönyvben az ingatlan tulajdonjogát a magyar állam javára jegyezték be azzal, hogy az ingatlan kezelője a községi tanács végrehajtó bizottsága. A magyar állam felperes a keresetében az alperes haszonélvezeti jogának a törlését kérte 43