Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. Ebből következik, hogy jogszabály vagy a KISZ szervezeti szabálya a KISZ bizottságait (járási bizottságait) jogi személyiséggel felruházhatta volna, ilyen rendelkezést azonban sem jogszabály, sem a KISZ szervezeti szabálya nem tartalmaz, következésképpen a KISZ megyei vagy járási bizottságait jogi személyeknek nem lehet tekinteni. Jogképesség hiányában a Pp. 48. §-ának idézett rendelkezése értelmében a KISZ megyei vagy járási bizottságai perben, illetőleg fizetési meghagyásos eljárásban félként sem szerepelhetnek. Törvényt sértett tehát a bíróság, amikor a KISZ járási bizottsága mint adós ellen a fizetési meghagyást kibocsátotta. A törvényszerű eljárás ugyanis az lett volna, ha a járásbíróság a kérelmezőt a Pp. 3. §-a értelmében kioktatta volna arra, hogy a KISZ Központi Bizottsága ellen lehet a fizetési meghagyás kibocsátását kérni. [P. törv. II. 20 712' 1969. sz., BH 1970'5. sz. 6390.] c) A személyhez fűződő jogok ca) Szerzői jog* 13. 7. Szerzői jogdíj iránti igény elévülésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók (1921. évi LIV. tv. 36. §, Ptk. 324. §). II. Szerzői jogdíj iránti igény jogszerűsége munkaviszony esetén. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság a feleknek a fellebbezési eljárásban tett előadása alapján azzal a kiegészítéssel fogadta el ítéleti döntésének az alapjául, hogy a Magyar Nyelv Értelmező Szótára első kiadása utolsó — hetedik — kötete kéziratának nyomdába adása 1962. április 15-én történt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amely a felperesnek szerzői jogdíj fizetésére irányuló keresetét elutasította, a felperes fellebbezett. A fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és az alperesnek a kereseti kérelem szerinti marasztalását kérte. A fellebbezésében azt vitatta, hogy az 1921. évi LIV. tv. (Szjt.) 36. §-ában írt 3 éves elévülési idő az ő szerzői jogdíj iránti követelésére nem alkalmazható, és hogy az alperessel kötött megállapodás alapján a szótár kéziratának egységesítésén túlmenően szerzői (szócikkírás) és szerkesztői tevékenységet is végzett, amelyért az alperes által fizetett munkabéren felül szerzői jogdíj illeti meg. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése az elévülési idő kérdésében helytálló, egyéb részében azonban alaptalan. Az Szjt. 36. §-a a szerzői jog bitorlásából származó kár iránti követelés tárgyában rendelkezik úgy, hogy a kár megtérítése végett indítható eljárás három esztendő alatt évül el. Az adott esetben azonban a felperes nem ilyen kárkövetelést érvényesít, hanem szerzői jogdíj * 1970. január 1-én az 1921. évi LIV. tv. helyébe az 1969. évi III. tv. lépett.