Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

dig indokolt esetben előzetesen tájékozódnia kell a gyámhatóság álláspontja felől is. Továbbmenőleg, ha a per azzal zárul, hogy a kiskorú perbeli ellenfele meghatározott — jelentősebb — pénzösszeg fizetésére köteles, a bíróság akkor jár el helyesen, ha a határozatával elmarasztalt felet — a kiskorú érdekeinek megvédése céljából — arra kötelezi, hogy a marasztalási összeget helyezze gyámhatósági letétbe. E rendelkezésről az illetékes gyámhatóságot a határozat megküldésével értesítenie kell. A teljesség kedvéért megjegyzi az elnökségi tanács, hogy a bíróságnak eszerint kell eljárnia akkor is, ha a közös tulajdon megszüntetése az ingatlan természetbeni megosztása útján történik, és valamelyik kiskorú peres félnek jelentősebb összegű értékkiegyenlítés jár. [P. törv. Eln. Tan. 20 250,1969. sz., BH 1969/6. sz. 6085.] b) Jogi személyek ba) Az állami vállalat 11. A szállítással kapcsolatos ügykörben eljáró, jogi személynek nem minősülő üzemegységhez intézett szavatossági igénybejelentés joghatályos, azt a szerződő félhez intézettnek kell tekinteni (Ptk. 37. §, 1967. évi 39. sz. tvr. 1. §, Ptk. 306. §). Az alperes baromfikeltető állomás megyei központjának üzemegysége a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján 1967. június 26-án 1918 db naposlibát szállított a felperesnek darabonként 31,30 Ft vételárért. Az átvételt követő néhány napon belül a kislibák közül kelésgyengeség miatt 153 db elhullott. 1967. július l-e után az elhullások néhány napra megszűntek, majd július 7-én újabb, még nagyobb mérvű elhullás következett be, úgyhogy július 21-ig további 844 db kisliba hullott el. A körállatorvos 1967. július 10-én néhány libát beküldött vizsgálatra az Állategészségügyi Intézetbe, a vizsgálat eredménye azonban negatív volt. Mivel az elhullás ezután is folytatódott, július 15-én újabb 16 liba tetemét küldötte be az intézetbe. Az intézet július 17-én közölte, hogy a kislibák közül 9 liba influenzában, 3 pedig parathyphusban pusztult el. A felperes 1967. július 19-én az alperes üzemegységénél bejelentette a szavatossági igényét, és kérte, hogy az összes elhullott (961 db) liba 30 367 Ft-ot kitevő vételárát az alperes térítse vissza. Miután az alperes a felperes szavatossági igényét nem ismerte el, a felperes 1967. augusztus 24-én keresetet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a bíróság a hibás teljesítés következtében elhullott libák ellenértékének megfizetésére kötelezze az alperest. Az alperes előbb a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes az igényérvényesítéssel elkésett, később ezt az állítását csak 153 db liba elhullása miatt érvényesített 4788 Ft követelésre nézve tartotta fenn, míg a kereset további részére kármegosztást kért. Az elsőfokú bíróság szakértőt hallgatott meg. A szakértő véleménye szerint az elhullások zöme libainfluenza és az ehhez részben társuló parathyphus 21