Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

[P. törv. II. 20 860/1968. sz., BH 1969/3. sz. 6009. — L. 707. sorszám alatt.] 8. A cselekvőképesség hiánya nem feltétlenül ok a per tárgyalásának a felfüggesztésére [Ptk. 13., 16. §, Pp. 49. § (2) bek., 50. § (1) bek.]. [Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 645/1968. sz., BH 1969/9. sz. 6181. — L. 620. sorszám alatt.] 9. Gondnokság alá helyezési perben az alperes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik az esetben is, ha a bíróság részére ügygondnokot rendelt. Ezért az ítéletet kézbesítés útján az alperessel is közölni kell. A fellebbezési jogról való lemondás az alperes lemondó nyilatkozata nélkül nem hatályos [Ptk. 16. §, Pp. 278., 304., 307., 309. §; 49., 219., 228. §]. [P. törv. II. 20 259/1969. sz., BH 1970/1. sz. 6307. — L. 749. sorszám alatt.] 10. Nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra (engedélyre) ahhoz, hogy a kiskorú tulajdonostárs törvényes képviselője a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthasson [Ptk. 19. § (3) bek., 148. §, PK 10. sz., Pp. 49. §]. A perbeli 505 D-öl területű ingatlan 1/2 részben a kiskorú felperes, V2 részben pedig az I. r. alperes tulajdona. Az ingatlanon levő felülépítményeket az alperesek építették. K. A. a kiskorú leánya képviseletében előterjesztett keresetlevélben a szóban levő ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte akként, hogy az alperesek kötelesek legyenek a felperes illetőségét magukhoz váltani. Az elsőfokú bíróság a felperes illetőségét — közös tulajdon megszüntetése címén — 20 200 Ft megváltási összeg ellenében az alperesek tulajdonába adta, s őket arra kötelezte, hogy ezt az összeget 1967. július 1-től kezdődően havi 1000 Ft-os részletekben fizessék meg a felperesnek akként, hogy egy részlet elmulasztása esetén a részletfizetési kedvezmény hatályát veszti. Az ítélet ellen kizárólag az alperesek fellebbeztek, és csupán kedvezőbb részletfizetés engedélyezését kérték. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét pedig csak a részletfizetési kedvezmény tekintetében változtatta meg. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a szülő — mint törvényes képviselő — jognyilatkozatának érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges — más esetek mellett — akkor is, ha a jognyilatkozat ingatlan elidegenítésére, megterhelésére vagy szerzésére vonatkozik, bírósági határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez azonban gyámhatósági jóváhagyás nem szükséges [Ptk. 19. § (1) bek.]. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a törvényes képviselőnek a keresetindítást kezdeményező rendelkező cselekménye (jognyilatkozata) a természetbeni megosztás kivételével ingatlanilletőség elidegenítését vagy megszerzését célozza és eredményezheti. Ez a fel19