Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

a kirendelt személy e tisztét a gondnokolt érdekeinek megfelelően hiánytalanul ellássa. Nem alapítható elutasító ítélet arra a puszta feltételezésre, hogy a gyámhatóság a gondnokolt ügyeinek ellátására alkalmatlan személyt fog majd gondnokként kirendelni. Az igazságügyi elmeorvos-szakértőnek a perben adott, ismételt és igen részletes szakértői véleménye, valamint az alperes személyes előadásai arra utalnak, hogy az alperesnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan csökkent, ezért cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik. A bíróságok nem hagyhatták volna figyelmen kívül az orvosszakértő véleményében foglalt megállapításokat. Ha pedig az orvosszakértői megállapításokat illetően aggályok merültek fel, új szakértőt kellett volna meghallgatniuk. Az adott esetben az orvosszakértő alapos, részletesen megindokolt, szakorvosi tudást kívánó véleményét a bíróság a tárgyaláson szerzett más bizonyítékok alapján nem tehette volna félre. Egyébként a bíróság maga is hallotta az alperes előadását ós látta magatartását, amelyek az orvosszakértő megállapításait támasztották alá. Az új eljárásban tehát be kell szerezni a gyermekelhelyezési per anyagát, és ha mégis szükségesnek mutatkoznék, újabb szakértői szakvéleményt kell beszerezni. [P. törv. II. 20 762/1969. sz., BH 1970/9. sz. 6496.] 5. A süketnémaság egymagában nem szolgálhat alapul a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezésre (Ptk. 13. §). A felperes (gyámhatóság) az 1895-ben született, 74 éves, születése óta süketnéma alperesnek cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt indított keresetet. A keresetindításra azért került sor, mert az alperesnek — egyik testvére elhalálozása után — a hagyaték tekintetében több testvérével jogvitája keletkezett, s minthogy süketnémasága miatt a perben nem tudta magát kellőképpen megértetni, kifejezni, a felperes gyámhatósághoz fordult a perbeli képviseletét ellátó gondnok kirendelése végett. A felperes egyben az alperes részére a Ptké. 44. §-a alapján ideiglenes gondnokot rendelt. Az alperes a keresethez csatolt körzeti orvosi igazolás szerint „egyéves kora óta süketnéma". A járásbíróság által meghallgatott igazságügyi elmeorvos-szakértő az alperest megvizsgálta, s a vizsgálat eredményeként a következőket állapította meg. „Tekintettel arra, hogy nevezett süketnéma, részben kísérője segítségével, részben saját kérdéseimre, szájról olvasva a következő előzményi adatokat szolgáltatta. Másfél éves korában fej tífusza volt, azóta süketnéma ... egyéb betegsége gyermekkorában nem volt. Iskoláit süketnéma intézetben jeles eredménnyel végezte, a cipészmesterséget is ott tanulta ki." Az igazságügyi orvosszakértő a vizsgálati leletek alapján a következő véleményt nyilvánította. „Hozzáértő egyén beszédét szájról olvasva megérti, arra odaillően válaszol. Az írásban feltett kérdésekre is válaszol, azokat megérti." Elmeállapot: „szájról olvasva a kérdéseket megérti, válaszol, születési idejét megmondja, helyről ós időről bizonytalanul tájékozott. Feledékenység főleg a közelmúlt eseményeire vonatkozóan. Egyszerűbb intelligencia-kérdésekre kielégítő válaszokat ad. Kifejezettebb értelmi hanyatlás még nem észlelhető. Figyelme elég jól le16