Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér megítélése is, mert a szerződésteljesítésnek a lehetősége még fennáll, tehát a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránti igény még nem nyílt meg. Ezért a bíróság az ítéletében a teljesítésre kötelezés mellett a szerződés nemteljesítése esetére kikötött kötbér fizetésére nem kötelezhet, mert e kötbér iránti igény még nem nyílt meg. A bíróság nyilvánvalóan nem marasztalhatja a kötelezettet olyan kötbér fizetésére, amelynek nemcsak a keletkezése bizonytalan, de bizonytalan az is, hogy a teljesítés esetleges jövőbeli elmaradása milyen okra vezethető vissza és a kötelezettnek felróható-e. Ha a teljesítés felróható lehetetlenné válása, illetőleg jogos ok nélküli megtagadása a teljesítésre és késedelmi kötbér fizetésére kötelező ítélet meghozatala után következett be, a jogosult a kötelezett ellen a nemteljesítés esetére kikötött kötbér iránt új pert indíthat. [XXXII. PED, BH 1968/3. sz., PH 126. oldal, L. 192. sorszám alatt.] 114. A társasházalapító okiratban a közös költségekhez való pénzbeli hozzájárulás késedelmes szolgáltatása esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni [1924. évi XII. tv. 5. §, Ptk. 149. §, 247. § (2) bek., Ptké. 97. § (2) bek.]. A perbeli öröklakás az alperesek tulajdonában áll, s a felperes a társasház közös képviselője. A társasház-közösség az 1966. március 31-én megtartott évi rendes közgyűlésén határozatot hozott, amely szerint a tulajdonostársak az ingatlan tatarozására 1966. május 15-ig rendkívüli befizetéseket kötelesek teljesíteni. A felperes a közgyűlés határozatának megfelelően az alpereseket a teljesítésre írásban felszólította, az alperesek azonban az előírt határidőben csupán részösszeget teljesítettek, s 6415 Ft-tal hátralékban maradtak. A felperes az alperesek ellen pert indított, és a hátralékos 6415 Ft tőke, valamint 641 Ft késedelmi kötbér s ezek 7056 Ft együttes összege után a keresetindítástól járó évi 5% kamat megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. A késedelmi kötbérre nézve a perben előadta, hogy a társasház alapító okirata szerint az a tulajdonostárs, aki a közösségből eredő kötelezettségeit teljesítési kötelezettségének lejártakor, illetőleg a közös képviselő ajánlott levélbeli felhívásában megjelölt határidő alatt nem teljesíti, a ráeső összeg 10%-át késedelmi kötbér címén köteles megfizetni. Az alperesek a perben a hátralékos tőkeösszeg vonatkozásában érdemben nem védekeztek, de a késedelmi kötbér címén támasztott keresetnek az elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint az ingatlan tatarozása késedelembe esésük időpontjában nem kezdődött meg, késedelmes teljesítésükkel nem okoztak kárt a társasházközösségnek, ezért a velük szemben támasztott késedelmi kötbérigény lalaptalan. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, s az alpereseket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy 1966. szeptember 30-ig fizessenek a felperesnek a befizetni elmulasztott tőke és a kiszámított 10 %-os késedelmi kötbér címén összesen 7056 Ft-ot, ennek a kereset beadásától járó évi 5%-os kamatát és 900 Ft perköltséget. Az elsőfokú ítélet ellen a főügyészség fellebbezési óvást emelt, 157