Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, a felperes késedelmi kötbér iránt támasztott keresetének az elutasítását indítványozta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezési óvásban kifogásolt rendelkezését pedig helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíró­ság jogi döntése a késedelmi kötbér tekintetében helytálló. A társas­háztulajdon a közös tulajdon egyik különös formája, ezért az ezzel kapcsolatos vitás kérdések elbírálásánál a közös tulajdonra vonatkozó általános polgári jogi szabályokat az 1924. évi XII. tv. rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A törvény 5. §-ában foglaltakra tekintettel mindaddig, amíg az alapító okiratot nem módosították, an­nak rendelkezéseit a tulajdonostársak egymás közötti jogaira és köte­lezettségeire irányadónak kell tekinteni. Az okiratban írt szerződéses kötelezettségek. ma is kötik a tulajdonostársakat, az abban foglalt ren­delkezéseket csupán azért, mert az alapító okirat 1942-ben kelt, nem le­het figyelmen kívül hagyni. A kötbér kötelembiztosíték, és a Ptk. ren­delkezései értelmében nincs jogi akadálya annak, hogy az állampolgá­rok szerződéseiket kötbérrel erősítsék meg. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 149. §-a szerint a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabá­lyait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ez a külön jogszabály az 1924. évi XII. tv. (a továbbiakban: T.), ame­lyet a Ptké. 95. §-a hatályában fenntartott. A T. 5. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a társasház-tulajdoni viszonyban álló tulajdonostársak­nak egymásközti jogviszonyára, ha a törvény mást nem rendel, az ala­pító okirat rendelkezései az irányadók. E rendelkezésekből következik, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a T. másként nem rendelke­zik, elsősorban az alapító okirat rendelkezéseit, az ott nem rendezett kérdésekben a T. szabályait, a T. által sem rendezett kérdésekben pedig a Ptk-nak a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A T. 5. §-ának (2) bekezdése szerint az alapító okiratban — egyebek mellett — rendelkezni kell a közösségből folyó költségek és terhek vi­seléséről s a közös kötelezettségek teljesítésének biztosításáról, esetleg kötbér kikötése útján. A tulajdonostársak tehát az alapító okiratban meghatározott kötelezettségeket kötbér kikötésével erősíthetik meg. Polgári jogunknak azonban általánosan érvényesülő tétele, hogy a pénztartozás késedelmes teljesítésében megnyilvánuló szerződésszegés a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget vonja maga után [Ptk. 301. § (1) bek.]. Ezért mondja ki a Ptk. 247. §-ának (2) bekezdése, hogy a pénz­tartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi ka­mat szabályait kell alkalmazni. A közös költségekhez való pénzbeli hozzájárulás is pénztartozás, erre is vonatkozik tehát a Ptk. 247. §-ának (2) bekezdésében foglalt — a ka­matkorlátozó szabályok kijátszásának megakadályozását célzó — ren­delkezés. Ezért a társasház alapító okiratban a közös költségekhez való pénzbeli hozzájárulás késedelmes szolgáltatása esetére kikötött köt­bérre is a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. 158

Next

/
Thumbnails
Contents