Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérdéses bűntettet megvalósító szerződések nem semmisek, nem uzsorás szerződések. Helytálló a másodfokú bíróság álláspontja abban, hogy az uzsora polgári jogi fogalma és büntetőjogi fogalma nem szükségképpen esik egybe. Az ezzel kapcsolatos további okfejtése azonban téves. Az uzsora bűntetti tényállása magában foglalja az uzsorás szerződés mindkét fogalmi elemét: a helyzet kihasználását és a feltűnően aránytalan előnyt. Ebből következik, hogy az a szerződés, amely az uzsora bűntettét megvalósítja, egyben megvalósítja a Ptk. 202. §-a szerinti uzsorás szerződést is. A Ptk. 202. §-ában szabályozott uzsorás szerződés tényállási elemei között nem szerepel feltételként, hogy a cselekmény bűntettet is megvalósítson, ebből pedig az következik, hogy a polgári jogi értelemben vett uzsorás szerződés fogalma tágabb, vagyis megállapítására akkor is sor kerülhet, ha a cselekmény bűntettet nem valósít meg, illetőleg annak bűntetti minőségét a büntetőbíróság nem állapította meg. Bár a Pp. 9. §-a az idézett értelemben köti a polgári perben eljáró bíróságot, az állam javára marasztalás kérdésének elbírálásánál alkalmazni kell a Legfelsőbb Bíróság 7. számú irányelvében foglaltakat, mert összegszerűség kérdésében a büntetőbíróság jogerős ítélete a polgári bíróságot nem köti. így különösen alkalmazni kell az irányelv 2. pontjában foglaltakat, közelebbről azt, hogy az uzsorás kölcsönszerződések esetében csak_egyszer lehet a kölcsön összegét az állam javára megítélni akkor is. ha a hitelező ugyanazt az összeget többször adta kölcsön. Az utóbb idézett szabály azt jelenti, hogy vizsgálni kell, milyen öszszeggel rendelkezett az I. r. alperes, és hogy abból az egyes további alperesek részére milyen összegeket folyósított, s az irányelvben foglaltakra tekintettel abból az állam javára mennyit lehet megítélni. Minden egyes alperes tekintetében az elszámolást külön-külön is meg kell ejteni. A másodfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjára tekintettel a fenti kérdéseket nem vizsgálta. (P. törv. I. 20 18011969. sz., BH 1969/8. sz., 6141. sz.) b) A szerződési akarat és kifejezése 100. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megkötése (Ptk. 207., 410. §). (P. törv. 1. 20 553/1969. sz., BH 1970/1. sz., 6302. — L. 195. sorszám alatt.) 101. Jégkár esetén az elpusztult, úgynevezett primőr termények átlagértékének számítási módja a biztosító fizetési kötelezetségének a szempontjából (Ptk. 208. §). A peres felek között mezőgazdasági termelőszövetkezeti összevont, vagyonbiztosítási szerződés jött létre. A biztosítási szerződés feltételei szerint a biztosító alperes köteles megtéríteni azt a kárt is, amely a biztosított felperes területén jégverés folytán keletkezik. Á felperes 66 141