Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

látszik továbbá a felperes fellebbezésében a néhai kezelőorvosaként megjelölt két orvos tanúkénti kihallgatása — nevezetteknek az alperes apjával fennálló hivatali viszonyára kiterjedően is. A bíróság csak további bizonyítás felvétele után lesz olyan helyzetben, hogy a kereseti igény tárgyában megalapozott és a törvényességnek mindenben megfelelő ítéletet hozzon. [P. törv. II. 20 710/1968. sz., BH 1969/3. sz., 6000. sz.] 98. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek által a jogszabályban meghatározott tevékenységi kör túllépésével kötött szerződés semmis. Az e körben kötött szerződést nem teszi semmissé önmagában az, hogy a szerződés az alapszabály vagy egyéb belső szabályzat előírásait sérti. [Ptk. 200. § (2) bek.]. [Ptk. 7/1970. sz., BH 1970/5. sz. — L. 478. sorsz. alatt] K 99. I. Az uzsora polgári jogi fogalma és büntetőjogi fogalma nem s: "iségképpen esik egybe. A polgári jogi értelemben vett uzsorás zödés fogalma tágabb, megállapítására akkor is sor kerülhet, ha a cselekmény bűnteit^ nem_valósit meg, illetőleg annak bűntetti minőségét a büntetőbíróság nem állapította meg (Ptk. 202. §). II. Uzsorás kölcsönszerződések esetében y^ak egyszer Tehet a kölcsön ó>czegétaz állam javára mgQÍtélni, Jiq •.íí.,MÍ^^MUUttW.z}....az. összege: tt^bbsÉS^^Ma kulcson (7. sz. irány ewy III. A büntetőbírói ítélet a polgári perben eljáró bíróságra irányadó abban a kérdésben, hogy követtek-e el bűncselekményt, s annak elkövetője a terhelt volt-e (Pp. 9. §). A járásbíróság ítéletével az I. r. alperest bűnösnek mondotta ki üzletszerűen elkövetett uzsora, valamint 2 rendbeli hamis tanúzásra való rábírás bűntettében, s ezért őt halmazati büntetésiként nyolc hónapi szabadságvesztésre és 4000 Ft pénz-mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéleti ténymegállapítás szerint az I. r. alperes — 1962. évtől kezdődően — a II—VI. r. alperesekkel összesen 11 esetben kötött uzsorás szerződést. Ennek során 61 900 Ft-ot adott kölcsön, amely összeg után 12 300 Ft kamatot követelt, illetőleg fogadott el. Az egyes kölcsönösszegek után a kamat mértéke 11—60%-ig terjedt. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket a megyei bíróság elutasította. A fentiek alapján a járási ügyész mint felperes keresetlevelet nyújtott be az alperesek ellen, és indítványozta, hogy a járásbíróság az alperesek között létrejött kölcsönszerződések semmisségét a Ptk. 202. §-ának (1) bekezdése alapján állapítsa meg, a szerződéskötés előtti helyzetet a Ptk. 202. §-ának (2) bekezdése értelmében állítsa helyre és kötelezze az I. r. alperest arra, hogy a II—VI. r. alperesek által már viszszafizetett 25 766 Ft összeget, az egyes szerződések megkötésétől járó évi 5% kamattal együtt az állam javára fizesse meg. Kötelezze továbbá a járásbíróság a II. r. alperest 21 000 Ft-nak, a III. r. alperest 1634 Ftnak, a IV. és V. r. alperest — egyetemlegesen — 4500 Ft-nak, a IV. r. alperest 4000 Ft-nak, a VI. r. alperest pedig 5000 Ft-nak — mint szolgáltatásnak — az állam javára történő megfizetésére, az egyes szerződések megkötésének időpontjától járó évi 5% kamattal együtt. 139