Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

m) A birtok és a birtokvédelem 93. Birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába került. Ha pedig a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában tilos önhatalommal zavarják, birtokvédelem illeti meg. Az, hogy az egyik telektulajdonos a vele közvetlenül szomszédos másik telektulajdonos szerint az ö rovására a telkéből bizonyos területet elfoglalva tart, nem jelenti feltétlenül azt, hogy birtokháborítás történt (Ptk. 187, 188. §). [P. törv. 21 095/1969. sz., BH 1970/9. sz. 6497. — L. 25. sorszám alatt] 94. A különélő házastársat a közös lakás használatával kapcsolatban a birtokvédelem megilleti, ha házastársa őt a közös lakásba nem engedi be [Ptk. 189., 192. §, Ptké. 64. §]. A peres felek házastársak, közöttük az életközösség 1963. évben megszakadt. Házasságukból két, még kiskorú gyermek származott, akik az alperes gondozásában élnek. A peres felek között bontóper van folyamatban, amelynek tárgya a volt közös lakás használata is. A peres felek vidéken a közös tulajdonukban álló, két szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló házban laktak, itt volt a közös lakásuk. A felperes 1949. év óta B-n van munkaviszonyban. Az állandó bejelentett lakása a volt közös lakás. B-n állandó lakása nincs, munkásszálláson lakik. B-ról hetenként hazajárt, amikor a volt közös lakás egyik szobáját használta. 1968 január és április havában az alperes a felperest megakadályozta abban, hogy a lakás egyik szobáját használja, onnan az ingóságait is kihordta. A felperes emiatt a községi tanács vb. titkárához fordult birtokvédelemért, és arra kérte kötelezni az alperest, hogy a volt közös lakás egyik szobáját — a mellékhelyiségek közös használatával — bocsássa rendelkezésére, illetve ne akadályozza e lakrész használatában. A községi tanács vb. titkára az ügyet — érdemi döntés nélkül — áttette a járásbírósághoz. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a felperest birtoklásában megzavarta, és az alperest a birtokháborítástól eltiltotta. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes nem költözött el a közös lakásból, arról nem is mondott le, így továbbra is megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga mindaddig, amíg a bíróság a lakáshasználatot véglegesen másképp nem rendezi. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a különélő házastársak között „nem lehet birtokháborításként felfogni az egyik félnek azt az eljárását, hogy a másikat a lakásába nem engedi be", abból kizárja. Az ilyen eljárás a másodfokú bíróság álláspontja szerint mindaddig nem valósít meg birtokháborítást, amíg a felek megállapodása, illetőleg bírói ítélet nem dönti el a használat kérdését. A házasfél ezzel nyilváníthatja ki az életközösség megszakadását, illetőleg azt, hogy külön akar élni a másik házasféltől. A lakásból kizárt házasfél ilyen esetben jogsegélyt sem vehet igénybe, nem sérelmezheti a bir134