Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

leg épületben gyakorolt jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt kártalanítás nem jár. A kisajátított ingatlan értékelése során csak olyan tényezőket lehet figyelembe venni, amelyek az ingatlan értékét objektíve emelik vagy csökkentik. Nem objektív adottsága az ingatlannak, tehát nem is vehető értékemelő tényezőként figyelembe az a körülmény, hogy a felperes a kisajátított épületben műhelyt tartott fenn. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor a kisiparosi tevékenység folytatása lehetőségének megszűnése miatt 5000 Ft kártalanítást állapított meg az V. r. felperes részére. Ezért a felajánlott összeget meghaladóan az V. r. f elperest csupán 10 219 Ft többletkártalanítás illetheti meg, a járásbíróság ítéletének ezt meghaladó marasztaló rendelkezése törvénysértő volt. [P. törv. I. 20 230/1969. sz., BH 1969/9. sz. 6173.] 83. Az épület értékét növelő tényezőként nem lehet figyelembe venni azt a foglalkozást, amelyet a kisajátított ingatlanon folytattak, és amelynek tovább gyakorlása a kisajátítás után esetleg nem lesz lehetséges 113/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 40. §, 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. r. 28. §]. A városi tanács vb. igazgatási osztálya az alperes kérelmére elrendelte a felperesek tulajdonában állott házingatlan kisajátítását. Az alperes az ingatlanért 122 591 Ft kártalanítást ajánlott fel. A felperesek — a zöldkárral kapcsolatos összegtől eltekintve — a felajánlott kártalanítást nem fogadták el, és 228 202 Ft többletkártalanítás iránt keresetet indítottak az alperes ellen. Ebből a követelésből 72 000 Ft-ot a felperesek azon az alapon igényeltek, hogy az I. r. felperes a kisajátított ingatlanban bérfüstölést folytatott, és a kisajátítás következtében az ebből eredő jövedelemtől elesett. Az elmaradt jövedelmet a felperesek évi 3600 Ft-ra tették, és ennek alapulvételével 72 000 Ft-ban jelölték meg azt a kárt, amely az I. r. felperest a bérfüstölési lehetőség megszűnése következtében érte. Ezzel a 72 000 Ft-os kártalanítási igénnyel kapcsolatban a per szünetelőbe került, és ennélfogva először a felperes egyéb igényei nyertek elbírálást. Ennek keretében a bíróság az alperest 99 676 Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte a felperes javára. Ebben az összegben a füstölő értéke 52 582 Ft-tal szerepelt. Ezt követően a felperesek a bérfüstölési lehetőség megszűnésével összefüggésben támasztott kártalanítási követelésük elbírálását kérték. Az elsőfokú bíróság a felpereseknek ez utóbbi követelését elutasította, mert álláspontja szerint a kisajátításra vonatkozó jogszabályok a keresetet biztosító foglalkozásból eredő jövedelem elvesztése miatt kártalanítást nem biztosítanak. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét e részben megváltoztatta, és az alperest 10 516 Ft és ennek kamata megfizetésére kötelezte a felperesek javára. A másodfokú bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság megállapítását, a felperesek kereseti kérelmét azonban a kisajátítási kártalanításról szóló 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 28. §-a alapján találta részben alaposnak. A másodfokú bíróság megítélése szerint ugyanis az a tény, hogy a kisajátított házingatlanban levő füstölőben folytatott bérfüstölés jelentős jövedelmet biztosított, az ingatlan 120