Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

Jogszerűen állapította meg a járásbíróság a IV. r. felperes igényét az 1966. évi őszi ráfordítás ellenében 797 Ft összegben. Ennek is számításba vételével a IV. r. felperes jogos igénye (16 615 + 797 Ft) 17 412 Ft Ezzel szemben az alperes 15 435 Ft-ot fizetett a IV. r. felperesnek. Alaposnak kell tehát tekinteni a IV. r. felperes keresetét a 17 412 Ft és az alperes által kifizetett 15 435 Ft különbözete, vagyis 1 977 Ft tekintetében Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletének N. S. IV. r. felperes vonatkozásában a keresetet 1977 Ft-ot is elutasító részében hatályon kívül helyezte, és az alperest a rendelkező rész szerinti összeg és a birtokbavételtől megállapított kamat megfizetésére kötelezte. [P. törv. II. 20 992/ 1967. sz., BH 1968/2. sz. 5602.J 77. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál a forgalmi értéknek is jelentősége van. A forgalmi értéket az irányárak szem előtt tartásával a jogszabályban kiemelt és az esetleges egyéb tényezőkkel való kölcsönhatásban s ezekkel összefüggésben kell értékelni [13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 42. §, 1/1965. (VII. 24.) PM—ÍM sz. r. 22. § (1) bek., PK 11. sz.]. A városi tanács vb igazgatási osztálya határozatával az .alperes részére városrendezés céljára kisajátította a felperes tulajdonában álló 130 \Z]-öl területű házas ingatlant. Kártalanításul 150 000 Ft-ot ajánlott fel, amit a felperes nem fogadott el, és többletkártalanítás iránt a városi bíróságnál pert indított. A kisajátított ingatlan a városközponttól 0,4 km-re, a vasútállomástól 1,65 km-re, az autóbusz-megállótól 150 km-re fekszik, főutcában, kiépített út mellett, talajviszonyai jók, részlegesen közműves, a telek irányára 20—100 Ft, forgalmi értéke 300—350 Ft •-ölenként. A telken egy kb. 65 éves, vályogfalú, közepes műszaki állapotú, három szobát és mellékhelyiségeket magában foglaló lakóház állott. A lakóházba a víz nem volt bevezetve. A városi bíróság által meghallgatott igazságügyi szakértő a lakóépületet légköbméterenként 450 Ft-os egységárral és 0,5 avulási tényezővel értékelte. Az egyéb létesítményeket is a jogszabálynak megfelelő módon értékelte. A telekért ^-ölenként 200 Ft kártalanítás megítélését javasolta, így a teljes ingatlan értékét 216 711 Ft-ban állapította meg. Az alperes a szakértői véleménynek megfelelő elismerő nyilatkozatot tett, és így a városi bíróság a felperes részére ilyen összegű kártalanítást ítélt meg, levonva abból az alperes által kifizetett összeget. A megyei bíróság a fellebbezési eljárás során az igazságügyi szakértőt ismételten meghallgatta, aki ekkor olyan nyilatkozatot tett, hogy a forgalmi érték alapján indokolt lett volna Hj-ölenként 300 Ft telekkártalanítás megállapítása is. A továbbiakban előadta viszont, hogy az irányár felső határa és az említett összeg középarányosaként jelentkező 112