Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1968-1970 (Budapest, 1972)

(VII. 24.) PM—IM sz. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. számú melléklete alapján a „teljes"-fokú közművesítés megállapításához nem elégséges az, hogy a közművek a telek előtti utcában meg vannak építve, hanem az is szükséges, hogy a telekre is be legyenek kötve (tehát a szennyvízcsatorna is). Értékcsökkentő tényezőként értékelte a város központjától való távolságot és az építési tilalmat. A telekre bevezetett vizet pedig csak a részleges közművesítésnél értékemelő tényezőként vette figyelembe. A másodfokú bíróság a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint is teljesen közművesített teleknek csak az a telek tekinthető, amelyre nemcsak az ivóvíz van bevezetve, hanem szennyvízcsatornázással is el van látva. Ennek hiányában a telek csak részlegesen közművesített. Utalt arra, hogy az építési tilalmat — a Kr. 22. §-ának (2) bekezdése szerint — az adott esetben nem lehet értékcsökkentő tényezőként tekinteni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben nem volt vitás, hogy a perbeli telek előtt vízvezeték, szennyvízcsatornázás és gázvezeték is van, az ivóvíz pedig be van vezetve a telekre. A Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 910. számú állásfoglalása (BH 1967/7. sz., új szám PK 15. PH 165. old.) szerint a „teljes, illetőleg a magas fokú közművesítés megállapítása szempontjából [1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 5. sz. mellékletéhez fűzött Megjegyzések 4/c) és 4/dj alpontjai] nemcsak a telekre bevezetett, hanem a telek előtt húzódó szennyvízcsatornázást, gázvezetéket vagy távfűtési vezetéket is figyelembe kell venni." Az állásfoglalásban kifejtettek szerint a közművesítés értéknövelő jellegét az adja, hogy a közművesítés nagy befektetéssel már megtörtént, s ennek igénybevételére viszonylag jelentéktelen költséggel megvan a lehetőség. A telkek közművesítettségén a közfelfogás a terület közművesítését érti, közelebbről azt a lehetőséget, hogy a telekre a közműveket be lehet vezetni. Minthogy pedig a jogszabály a teljes, illetőleg a magas fokú közművesítés megállapításához a szennyvízcsatornázásnak, a gázvezetéknek, illetőleg a távfűtési vezetéknek a telekre való bekötését nem írja elő, a bekötés a közművesítési fokozatok megállapíthatóságának nem előfeltétele. Ezt az álláspontot támasztja alá az is, hogy a közművesítettség foka a telkek irányárának megállapítása szempontjából jelentős, márpedig a be nem épített telekre rendszerint sem a szennyvízcsatornázást, sem a gázvezetéket, illetőleg a távfűtést nem szokták bekötni, mindez rendszerint a beépítés alkalmával történik meg. Az ellenkező álláspont esetén beépítetlen teleknél a teljes, illetőleg a magas fokú közművesítés megállapítására általában nem is kerülhetne sor. Miután a kollégiumi állásfoglalás szerint a perbeli telek magas fokú közművesítésűnek felel meg, mert a Kr. 5. számú mellékletében meghatározott 4/c) és 4/d) követelmények szerint az ivóvíz a telekre is be van kötve, a telek előtt pedig szennyvízcsatorna és gázvezeték húzódik, ezért 75—240 Ft-ig terjedő irányár alapulvételével kell a kisajátítási kártalanítás összegét megállapítani. A tényállásban írtak szerint a telek a város központjától 2V2 km távolságra fekszik, de aszfalt burkolatú út vezet odáig, az autóbusz- és 101