Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Korm. sz. rendelet 62. §-ának (4) bekezdése értelmében nem kötik ugyan, de a kisajátítási kártalanítási érték megállapításánál a megszabott irányárakból kell kiindulni, mert a jogszabály ezt így rendeli. Enne? folytán téves volt az elsőfokú bíróságnak az az eljárása, amellyel a kártalanítás alapjául az ingatlan forgalmi értékét vette. Indokolt és szükséges azonban az irányárak megvizsgálása abból a szempontból, hogy a kisajátított telek adottságaira tekintettel megfelelnek-e annak az objektív értéknek, amelyet a kisajátított ingatlanért kártalanításul a törvényhozó szándéka szerint fizetni kell. Megállapítja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perbeli esetben a telek rendkívül előnyös fekvése, a szakértő által kiemelt és fentebb idézett tulajdonságok indokolttá teszik, hogy a bíróság a megszabott irányár felső határát meghaladó kártalanítást állapítson meg, de nem indokolt, hogy a perbeli részlegesen közművesített telek kártalanítási árát a teljesen közművesített telkek kártalanítására megállapított irányár felső határában vagy azt meghaladó mértékben állapítsa meg. A Legfelsőbb Bíróság ezekre a szempontokra tekintettel a telek értékét D-ölenként 115 Ft-ban, a 400 D-öles telek teljes kártalanításának összegét pedig 46 000 Ft-ban állapította meg. A fentiekhez képest a perbeli ingatlan teljes kártalanítási értéke a következő tényezőkből adódik. 1. a 400 D-öles telek értéke D-ölenként 115 Ft összesen 46 000 Ft 2. a felépítmények műszaki értéke 44 954 Ft 3. zöldleltári érték 3 235 Ft Összesen: 94189 Ft A felépítmény műszaki értékének megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság figyelmen kívül hagyta az igazságügyi szakértő által a telek feltöltésével kapcsolatban megállapított 4000 Ft értéket, mert a telek egységárát a jelenlegi feltöltött, rendezett állapotában értékelte, s ha ilyen értékelés mellett a feltöltésre fordított összeget külön figyelembe venné a bíróság, akkor ez a tétel kétszeres értékelés alá esnék. Az ingatlan teljes értéke 94 189 Ft. A felajánlott és kiutalt kártalanítási összeg 46 400 Ft, a különbözet 47 789 Ft, ez az az összeg, amelyet a kisajátítónak a felajánlott összegen felül még meg kell fizetnie, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítélétét részben megváltoztatva a marasztalás összegét ilyen értelemben leszállította. [Legf. Bír. Pf. III/B. 20 120/1966. sz., BH 1966/9. sz. 4998.] 64. Az egymással össze nem függő, külön-külön elterülő, önálló gazdasági egységet nem alkotó ingatlanokat a kisajátítási kártalanítás szempontjából egymástól függetlenül kell elbírálni [1/1965. (VII. 24.) PM— IM sz. r.l7.§(l) bek. a) pont.]. Megalapozott a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperestől a megyei tanács vb igazgatási osztálya az alperes részére három külön ingatlant sajátított ki, amelyek közül kettő — a 304 és 37 D-öl nagyságú területek — szántó, míg a harmadik — a 348 D-öl területű — szőlőingatlan. 89