Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

csolatos rendelkezéseit is. A Pp. 146. §-a szerint a felperes a keresetét az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. Minthogy pedig a tulajdonosnak a kisajátítás folytán keletkezett különböző kártalanítási igényei ugyanabból a jogviszonyból — a kisajátításból — erednek, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a tulajdonos a kellő időben megindított kártalanítási perben keresetváltoztatás útján olyan igényekre is kiterjeszthesse a kereseti kérelmét, amelyek vonatkozásában a perlési határidő már lejárt. Az ilyen igényt a Tvr. 15. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása okából nem lehet elutasítani. A fellebbezési eljárásban ez a jog csak a Pp. 247. §-ában meghatározott korlátozásokkal érvényesülhet. így pl. csak a kisajátított épület fejében járó kártalanítás iránt indított per fellebbezési szakában a növényzetért már nem követelhető kártalanítás, az épület fejében követelt kártalanítási összeg azonban felemelhető. b) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (tulajdonos, földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, a telekkönyvből kitűnő jogosultak stb.). A kisajátítási kártalanítási eljárást valamennyi érdekelt bevonásával kell lefolytatni. Ennek ellenére előfordult, hogy egyes érdekeltek az egyezségi tárgyalásban nem vettek részt, és az őket megillető kártalanításról nélkülük döntöttek, vagy egyáltalán nem döntöttek. Ilyen esetben az egyezségi tárgyalás lezárása s az abban részt vett ügyfelek között létrejött egyezség megkötése nem zárhatja el a mellőzött érdekeltet jogos igényének érvényesítésétől. Ebből következik, hogy kisajátítási kártalanítás iránt olyan érdekelt is keresetet indíthat a bíróság előtt, aki az államigazgatási eljárásban ügyfélként nem szerepelt. Ilyen esetben nincs szükség a kártalanítás kérdésében az előzetes államigazgatási eljárás megismétlésére vagy kiegészítésére. Ha azonban az államigazgatási eljárásban részt nem vett ügyfél a kisajátítás jogosultságát vitatja, a pert a Pp. 152. §-ának (1) bekezdése alapján fel kell függeszteni, és az érdekeltet a szükséges államigazgatási eljárás kezdeményezésének igazolására kell felhívni. [PK 923. sz., BH 1967/7. sz.] 63. Kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál irányadó szempontok [Ptk. 172. §, 1965. évi 15. sz. tvr. 13. §, 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. r. 40., 42., 62. §].* A városi tanács vb igazgatási osztálya 1965. szeptember 2-án kelt ha* Az alább közölt 63—66. sorszámú — a Bírósági Határozatok 1966/9. számában megjelent 4998—5001, valamint az 1967/9. számban megjelent 5428—5438. számú — határozatok ugyan még a kisajátítással kapcsolatos PK 906—923. számú állásfoglalások meghozatala előtt keletkeztek, de az azokban foglalt okfejtések megfelelnek az említett állásfoglalások szerinti jogértelmezésnek. 86