Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

ingatlan birtokbaadása a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt megtörtént, a kamat a birtokbaadás napjától jár. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy ez csak a kisajátítás jogcímén történő birtokbaadásra vonatkozik. Ha tehát a kisajátítani kért ingatlannak a kisajátítást kérő részére a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt történt birtokbaadása a kisajátítási eljárástól független jogcímen alapult, a kártalanítási összeg után a Kr. 34. §-ának (1) — és nem a (2) — bekezdésében meghatározott időponttól kezdve kell kamatot fizetni. Ilyen esetben ugyanis a kisajátítást kérő korábbi birtokbalépésének alapjául szolgáló jogviszony tartalmától függ, hogy a tulajdonosnak egyáltalán jár-e, s milyen időponttól kamat vagy más ellenszolgáltatás. A felajánlott összeget meghaladó kártalanítás után kamatot csak kérelemre lehet megítélni, de a bíróságot ezzel kapcsolatban a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint kioktatási kötelezettség terheli. Ha a volt tulajdonos a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követően is birtokban marad, a kisajátítást kérőt ilyen esetben is kamatfizetési kötelezettség terheli, és a kamat fizetésének kezdő időpontjára a Kr. 34. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A Tvr. 15. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget az ott meghatározott határidőn belül attól függetlenül köteles kifizetni, hogy a birtokbaadás eddig az időpontig megtörtént-e. Ilyen esetben a kisajátítást kérő a volt tulajdonossal szemben az ingatlan birtokbaadásáig terjedő időre — az eset körülményeihez képest — egyéb igényt (kártérítés, használati díj stb.) érvényesíthet. [PK 920. sz.. BH 1967/7. sz.l 60. A tulajdonoson kívül más jogosult (haszonbérlő, haszonélvező stb.) a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás iránti igényét a kisajátítást kérővel szemben érvényesítheti. Az 1965. évi 15. sz. tvr. 11. §-a szerint a kisajátítást kérő — a törvényerejű rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve — a kisajátított ingatlan tulajdonjogát tehermentesen szerzi meg. A 12. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy pénzbeli kártalanítás esetében a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok — a (3) bekezdésben felsorolt jogok kivételével — megszűnnek. A továbbiakban a 17. § akként rendelkezik, hogy a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás — ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik — a tulajdonost illeti meg. Ugyanakkor a 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnése miatt keletkezett kárt, illetőleg a megszűnt jogok értékét a jogosult részére meg kell téríteni. Végül a kisajátítási eljárásban a pénzbeli kártalanítás mértékét a Tvr. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a kisajátítást kérő ajánlata alapján az ügyfelek egyezsége határozza meg. Az ügyfél fogalmát a 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése akként határozza meg, hogy a kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (tulaj6* 83