Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Nem szorul bővebb indokolásra, hogy pl. egy 300 d-öles kertes családi háznál 200—250 D-öl területű kertrész kisajátítása nemcsak a visszamaradt telek, hanem az egész ingatlan használhatóságát és forgalmi árát jelentősen csökkentheti. Ilyen esetben tehát a tulajdonosnak nemcsak a visszamaradt telek értékcsökkenése, hanem a visszamaradt egész ingatlanrész (telek és épület) értékében bekövetkezett csökkenés fejében jár kártalanítás. [PK 919. sz., BH 1967/7. sz.] 59. a) A kisajátítást kérő a felajánlott kártalanítási összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg után is a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltétől köteles kamatot fizetni. b) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése előtt már megtörtént birtokbaadás napjától akkor ítélhető meg a kamat, ha a birtokbaadás a kisajátítási eljárásban — hatósági úton vagy megegyezéssel — történt. Ha a birtokbavétel nem a kisajátítási eljárásban történt, ez a kamatfizetési kötelezettségnek az a) pont szerinti kezdő időpontján nem változtat. a) A kisajátításról szóló 1965. évi 15. sz. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 15. §-ának (3) bekezdése szerint: a kisajátítást kérő az egyezségben meghatározott kártalanítási összeget az egyezség létrejöttétől, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget az egyezség meghiúsulásától számított harminc napon belül köteles kifizetni. A 13/1965. (VII. 24.) Korm. sz. rendelet 63. §-a értelmében: az egyezség létrejötte, illetőleg az egyezség meghiúsulása időpontjának a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése időpontját kell tekinteni. Az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr.) 34. §-ának (1) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy az egyezségben megállapított, illetőleg a kisajátítást kérő által felajánlott kártalanítási összeg után a Tvr. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő elteltétől évi 5%-os kamatot kell fizetni. E rendelkezésekből következik, hogy a kisajátítást kérő az egyezségben foglalt, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeg után a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltétől köteles a kamatfizetésre. A jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a felajánlott összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítási összeg után mely időponttól jár kamat. A kártalanítási összeg lényegében a kisajátított ingatlan ellenértékeEbből következik, hogy a felajánlott összeget meghaladó, a bíróság által megítélt kártalanítás is a felajánlott összeggel egyidejűleg válik esedékessé, ezért a kamatfizetési kötelezettség ez után az összeg után is a Kr. 34. §-ának (1) bekezdésében megállapított időpontban áll be. A kisajátítást kérő nem kerülhet előnyösebb, a tulajdonos pedig hátrányosabb helyzetbe amiatt, hogy a kisajátítást kérő kisebb összegű kártalanítást ajánlott fel, mint amennyi a tulajdonost a jogszabályok alapján megilleti. b) A Kr. 34. §-ának (2) bekezdése szerint: ha a kisajátítani kért 82