Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

pénzbírságot, és ugyanezen idő alatt telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot adjanak ki. A kötelezettek (felperesek) által e végzés ellen benyújtott fellebbezést a járásbíróság elkésettség okából elutasította. A másodfokú bíróság a járásbíróságnak a fellebbezést elutasító végzését helybenhagyta, mert a fellebbezést maga is elkésettnek találta, ehhez azonban még hozzáfűzte a következő indokolást: „Az adósok (vagyis a felperesek) fellebbezése a pénzbírságot kiszabó végzés ellen egyébként is teljesen alaptalan, hiszen az adósok még jelen elbírálandó fellebbezésükben is hangsúlyozták, hogy nem hajlandók eleget tenni azon jogerős bírói ítéletnek, hogy a végrehajtást kérőnek telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratot adjanak ki". Az elsőfokú bíróság pénzbírságot kiszabó végzése, továbbá a másodfokú bíróság végzésének a pénzbírság kiszabásával kapcsolatos indokolása ellen emelt törvényességi óvás alapos. A bírósági gyakorlat szerint — amelyre a BH 1960. évi 2. számában 2530. sz. alatt közzétett határozat is rámutat —, ha bírói ítélet jogosítja fel valamelyik felet arra, hogy tulajdonjogát az ítélet alapján telekkönyvileg bejegyeztesse, a bíróságnak nem kell a végrehajtást elrendelnie, hanem a jogosított fél közvetlenül a telekkönyvi hatósághoz fordulhat, és a telekkönyvi eljárás körébe tartozik annak igazolása, hogy a jogosított fél az ellenfél irányában eleget tett-e az ítéletben megszabott feltételeknek. Ugyancsak kizárólag a telekkönyvi hatóságnál igazolhatók azok a további kellékek — így az adótartozás igazolása, az illeték megfizetése stb. —, amelyeknek fennállása a telekkönyvi szabályok értelmében a telekkönyvi bejegyzésnek előfeltétele. E gyakorlat helyességét támasztotta alá a telekkönyvről szóló 54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 2/1960. (XII. 25.) IM sz. rendelet, amelynek 104. §-a külön is úgy rendelkezik, hogy a bírósági ítélet alapján az ingatlan betétjét vezető bíróságtól kell kérni a törlés (kiigazítás) stb. elrendelését. Erre a kérelemre (megkeresésre) és mellékleteire a beadványokra vonatkozó rendelkezések irányadók. Eszerint az adott esetben a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése végett a helyes és törvényszerű eljárás az lett volna, ha az alperes a telekkönyvi hatósághoz fordul a kérelmével, amelyhez csatolja a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős ítélet kiadmányát, annak igazolása mellett, hogy a megváltási ár kifizetésére vonatkozó ítéleti rendelkezésnek eleget tett [id. rendelet 74. § (2) bek., 81. § (2) bek. b) pont]. Nem volt tehát helye annak, hogy a járásbíróság a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére alkalmas okirat kiadásának kikényszerítése végett végrehajtási lapot állítson ki, s így annak sem, hogy a teljesítés megtagadása miatt a kötelezetteket pénzbírsággal sújtsa. Téves ennélfogva a másodfokú bíróság végzésének idevonatkozó indokolása is. [P. törv. I. 20 633/1966. sz., BH 1967/11. sz. 5506.] 41. A közös tulajdon megszüntetését elrendelő ítélet végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek az érdekelt feleket tulajdoni arányuknak megfelelően terhelik (Ptk. 148., Vht. 27. §, PK 824. sz.). 59