Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a 824. sz. állásfoglalásnak Vili. g) pontjában rámutatott arra, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben — annak sajátos jellegénél fogva — a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét, s az ettől való eltérés főleg csak akkor indokolt, ha erre a felek magatartása okot ad. Ennek a jogelvnek természetesen érvényesülnie kell a pert követő végrehajtási eljárásban is, mert az az azonos (perbeli) követelés érvényesülését van hivatva biztosítani. Vagyis a követelés jellege — amely az említett kollégiumi állásfoglalás szerint a költségek viselésére kihat — a végrehajtási eljárás során nem változik. Az árverés elrendelése viszont — bármelyik fél kéri is — mindenképpen a bíróság intézkedését (végrehajtási lap kiállítását) igényli, így pedig ilyen esetben nem lehet szó arról, hogy valamelyik fél magatartása a költségviselés általános szabályaitól való eltérésre okot ad. Ezért nem volt helye annak, hogy a bíróság a végrehajtási lapban az árverés elrendelésével felmerülő teljes költségek megfizetésére az „adósokat" kötelezze. Sőt, az árverés foganatosításával esetleg felmerülő költségek is a feleket csak a tulajdoni arányuknak megfelelően terhelik. [P. törv. I. 20 961/1966. sz.. BH 1967/5. sz. 5308.] 42. Végrehajtási költségek viselése ingatlan közös tulajdonának árverés útján történő értékesítéssel való megszüntetése esetében [Ptk. 148. §, Vht. 27. § (1) bek., PK 824. sz. VlII/g) pont]. A felperes a közös tulajdon megszüntetése iránt indított pert az alperes ellen. Ennek során a megyei bíróság ítéletével a peres felek osztatlan közös tulajdonában álló házingatlan közös tulajdonát úgy szüntette meg, hogy az ingatlannak árverés útján történő értékesítését rendelte el. A perköltség viselése felől pedig — ennyiben helybenhagyva az elsőfokú ítéleti rendelkezést is — úgy határozott, hogy mindegyik fél maga viselje mindkét fokú eljárás során felmerült saját költségét. Ezt követően a járásbíróság végzésével a felperes kérelmére az árverés foganatosítása végett végrehajtást rendelt el, és annak foganatosítására a bírósági végrehajtói irodát kereste meg. A járásbíróság egyúttal annak megállapítása mellett, hogy a felperest teljes költségmentesség illeti, arra kötelezte az alperest, hogy térítsen meg az államnak 960 Ft végrehajtási illetéket. Kötelezte továbbá az alperest arra is, hogy fizessen a felperesnek 200 Ft végrehajtás kérési költséget. Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett. Az illetékfizetésre kötelezését és az eljárási költségben való marasztalást sérelmezte. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A jogerős végzéseknek az illeték és az eljárási költség viselésére vonatkozó része ellen — törvénysértés címén — emelt törvényességi óvás alapos. Az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetésénél irányadó főbb szempontokat tartalmazó PK 824. sz. állásfoglalás VlII/g) pontja szerint a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett 60