Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 152. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a per tárgyalását akkor lehet felfüggeszteni, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely államigazgatási hatáskörbe tartozik. Az adott esetben a társasházzá alakítás engedélyezése államigazgatási hatáskörbe tartozik ugyan, a jelen per eldöntése azonban a kérdéses engedélyezésre vonatkozó államigazgatási eljárás eredményétől nem függ, mert a társasházzá alakítást a közös tulajdon megszüntetésének módjaként nem lehet alkalmazni. Erre a Legfelsőbb Bíróság már a Pf. I. 20 768/1964—24. sz. határozatában is rámutatott, kifejtve a következőket: A közös tulajdon megszüntetésének módozatait a Ptk. 148. §-a szabályozza. Eszerint a közös tulajdont meg lehet szüntetni természetben való megosztással, továbbá értékesítéssel s ennek keretében az egész vagyontárgy elidegenítésével vagy pedig egyes illetőségek pénzbeli megváltásával és a megváltott illetőségeknek a megváltást eszközlő fél tulajdonába való átadásával. A Ptk. rendelkezéseiből tehát nem következik az, hogy a közös tulajdont társasház-alapítással is meg lehet szüntetni. A Ptk. 149. §-a szerint ,,a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni". Az e rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy „az 1924. évi XII. tv. által létrehozott ún. társasház-tulajdon tekintetében a javaslat a közös tulajdon szabályait rendeli alkalmazni, de a külön jogszabályokban foglalt eltérő rendelkezések hatályát fenntartja". E szerint a társasház-tulajdonra a jelenlegi jogi szabályozás mellett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók, az 1924. évi XII. tv. rendelkezéseivel együtt. Az 1924. évi XII. tv. 1. §-a még lehetőséget adna — nem teljesen egyértelmű rendelkezésével — olyan következtetés levonására, hogy a társasház-tulajdon nem a közös tulajdon egyik formája. A szóban levő tv. 6. §-a és egyéb rendelkezései azonban a társasházat már kétséget kizáró módon közös tulajdonként kezelik. A 6. § szerint ugyanis ,,a társasház-tulajdonná alakított tulajdonközösséget csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával lehet megszüntetni". A Ptk. 149. §-ára, amely a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait rendeli alkalmazni, valamint az 1924. évi XII. tv. hatályos rendelkezéseire tekintettel tehát kétségtelen, hogy a társasház-tulajdon a közös tulajdon egyik formája. Így jogilag nem lehetséges, hogy a bíróság az egyik közös-tulajdoni formából kényszer útján egy másik ugyancsak közös-tulajdoni formát alakítson ki. Ezért nem volt helye annak, hogy a bíróság a per tárgyalását az említett okból felfüggessze, miután a vonatkozó államigazgatási eljárás eredménye a per eldöntését nem befolyásolja, az esetleges államigazgatási engedély birtokában pedig a peres felek legfeljebb csak egymással kötött szerződés útján alakíthatják át az ingatlant társasházzá. A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva megállapította az óvásban 53