Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

E határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 152. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a per tárgyalását akkor lehet felfüggeszteni, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely államigazgatási hatáskörbe tar­tozik. Az adott esetben a társasházzá alakítás engedélyezése államigazgatási hatáskörbe tartozik ugyan, a jelen per eldöntése azonban a kérdéses en­gedélyezésre vonatkozó államigazgatási eljárás eredményétől nem függ, mert a társasházzá alakítást a közös tulajdon megszüntetésének módja­ként nem lehet alkalmazni. Erre a Legfelsőbb Bíróság már a Pf. I. 20 768/1964—24. sz. határozatában is rámutatott, kifejtve a követke­zőket: A közös tulajdon megszüntetésének módozatait a Ptk. 148. §-a szabá­lyozza. Eszerint a közös tulajdont meg lehet szüntetni természetben való megosztással, továbbá értékesítéssel s ennek keretében az egész vagyon­tárgy elidegenítésével vagy pedig egyes illetőségek pénzbeli megváltá­sával és a megváltott illetőségeknek a megváltást eszközlő fél tulajdo­nába való átadásával. A Ptk. rendelkezéseiből tehát nem következik az, hogy a közös tulaj­dont társasház-alapítással is meg lehet szüntetni. A Ptk. 149. §-a szerint ,,a társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkal­mazni". Az e rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás rámutat arra, hogy „az 1924. évi XII. tv. által létrehozott ún. társasház-tulajdon tekin­tetében a javaslat a közös tulajdon szabályait rendeli alkalmazni, de a külön jogszabályokban foglalt eltérő rendelkezések hatályát fenntartja". E szerint a társasház-tulajdonra a jelenlegi jogi szabályozás mellett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók, az 1924. évi XII. tv. rendelkezéseivel együtt. Az 1924. évi XII. tv. 1. §-a még lehetőséget adna — nem teljesen egyértelmű rendelkezésével — olyan következtetés levonására, hogy a társasház-tulajdon nem a közös tulajdon egyik formája. A szóban levő tv. 6. §-a és egyéb rendelkezései azonban a társasházat már kétséget ki­záró módon közös tulajdonként kezelik. A 6. § szerint ugyanis ,,a tár­sasház-tulajdonná alakított tulajdonközösséget csak valamennyi tulajdo­nostárs hozzájárulásával lehet megszüntetni". A Ptk. 149. §-ára, amely a társasház-tulajdonra a közös tulajdon sza­bályait rendeli alkalmazni, valamint az 1924. évi XII. tv. hatályos ren­delkezéseire tekintettel tehát kétségtelen, hogy a társasház-tulajdon a közös tulajdon egyik formája. Így jogilag nem lehetséges, hogy a bíró­ság az egyik közös-tulajdoni formából kényszer útján egy másik ugyan­csak közös-tulajdoni formát alakítson ki. Ezért nem volt helye annak, hogy a bíróság a per tárgyalását az em­lített okból felfüggessze, miután a vonatkozó államigazgatási eljárás eredménye a per eldöntését nem befolyásolja, az esetleges államigazga­tási engedély birtokában pedig a peres felek legfeljebb csak egymással kötött szerződés útján alakíthatják át az ingatlant társasházzá. A Legfelsőbb Bíróság mindezeknél fogva megállapította az óvásban 53

Next

/
Thumbnails
Contents