Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

panaszolt törvénysértést, és a sérelmes másodfokú végzés hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. Az alperesi észrevételekre tekintettel megjegyzi még a Legfelsőbb Bíróság, hogy az adott esetben már eleve nem jöhet szóba sem a Ptk. 5. §-ának, sem a Ptk. 295. §-ának az alkalmazása. A társasház-alapítás, illetőleg az ezt tartalmazó szerződés ugyanis az érdekelt felek szabad, kényszermentes akaratából jön létre (Ptk. 207. §). A törvény, mint általában, úgy az ilyen szerződés megkötésére sem kötelez senkit. A társasház-alapítással kapcsolatban tehát egyáltalán nem forog fenn jognyilatkozat adására irányuló „kötelezettség" vagy „jogszabály által megkívánt nyilatkozat", melynek megtagadása a Ptk. 5. §-a értelmében esetleg joggal való visszaélésnek minősülne. [P. törv. 1. 21 151/1965. sz., BH 1966/7. sz. 4945.1 37. Közös tulajdonban álló házasingatlannak társasházzá való alakítására kötött, de valamennyi kelléket nem tartalmazó bírói egyezség alapján az alapító okirat aláírásának megtagadását bírgi ítélettel nem lehet pótolni [Ptk. 5. § (3) bek., 148., 295. §]. A felperes és az alperes között ingatlan tulajdoni arányának megállapítása iránt folyamatban volt perben a peres felek egyezséget kötöttek, amelyet a bíróság 1964. október 27-én kelt és a fellebbezési jogról történt lemondás folytán nyomban jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyott. Az említett egyezségben a felek megállapodtak abban, hogy a közös tulajdonban álló házingatlan vonatkozásában a közös tulajdont társasház-alapításával megszüntetik. A társasház-alapító okiratot a felperesi képviselő elkészítette, azt azonban az alperes nem volt hajlandó aláírni. Az alperes azzal érvelt, hogy az egyezségben lényeges feltételekre nem állapodtak meg, és az okirat tartalma reá nézve nagyon hátrányos. Különösen kiemelte, hogy a telekre vonatkozóan a peres felek között fennálló fele-fele tulajdoni arányt az egyezség nem kívánta érinteni. A felperes szerint az egyezség kiterjedt a telek tulajdoni arányára is. A felperes a jelen perben előterjesztett keresetében az alperes indokolatlanul megtagadott jognyilatkozatának a Ptk. 5. és 295. §-ai alapján való pótlását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a társasház-alapító okirathoz az alperes aláírását pótolta. Az általa meghallgatott szakértő véleménye alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az alapító okirat szerinti 280/100 tulajdoni arány, amely az alperest illetné, az alperesre nem sérelmes, kielégíti az alperes építkezési hozzájárulásán alapuló igényt — beleértve a telket is. Ehhez képest a keresetnek a Ptk. 295. §-ára való hivatkozással helyt adott. E határozat ellen irányuló fellebbezés és fellebbezési óvás alapos, a Ptk. 5. és 295. §-ai alkalmazására lehetőség nincs. A Ptk. 5. §-a a joggal való visszaélést tiltja. E szakasz (3) bekezdése szerint, ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy 54