Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

házat, értékcsökkenés nem áll elő, a lakás egy részének szabaddá tétele esetén pedig az értékcsökkenés kisebbedik. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy az alperes kiköltözése minden feltételtől független-e, vagy esetleg csupán megfelelő cserelakás biztosítása esetén hajlandó az árverési vevő részére birtokot is biztosítani. Ez a körülmény ugyancsak lényegesen befolyásolhatja az ingatlan értékét. Ez utóbbi esetben természetesen nem téveszthető szem elől a vételár felosztásánál az a körülmény, hogy a bentlakó és kiköltöző tulajdonos házastárs cserelakáshoz jut, s ez hátrányosan befolyásolhatja a vételárat. Mindezeken felül figyelemmel kell lenni a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 795/14. számú állásfoglalásában írt, a különélő és volt házastársak lakásának használata kérdésében irányadó szempontokra is. Ennek eredménye abban is jelentkezhet, hogy az értékcsökkenést egyáltalán nem vagy csak bizonyos mértékben lehet a bentlakóra hárítani. Az ingatlan közös tulajdonának árverés útján való megszüntetése esetén a bíróságnak ítéletében kell megállapítania az árverési feltételeket. Ezek közül az elsőfokú bíróság csak a kikiáltási árat állapította meg, mások felől azonban nem rendelkezett. Ezek hiányában pedig az ítélete nem hajtható végre. Figyelmen kívül hagyta azonban az elsőfokú bíróság azt is, hogy a perbeli ingatlannak jelenleg még sem a felperes, sem az alperes nem telekkönyvi tulajdonosa. Ezért tehát — a PK 824. sz. állásfoglalás VIII/B. pontjában írtaknak megfelelően — minden egyéb intézkedést megelőzően lehetőséget kellett volna nyújtani a feleknek arra, hogy a tulajdonjog bejegyzésének hiányát még a per folyama alatt pótolják s a kereset egyéb — az ingatlannal kapcsolatos — részének elbírálására csak ezt követően kerülhetett volna sor. Mivel a perben eljárt elsőfokú bíróság a felsoroltakat figyelmen kívül hagyta, az általa hozott ítéletnek a házasingatlannal kapcsolatos része megalapozatlan és törvénysértő. [P. törv. I. 20 663/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4831.] 35. Mező- és erdőgazdasági ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetéséhez a járási tanács mezőgazdasági osztályának engedélye szükséges [Ptk. 148. §, 1957. évi 10. sz. tvr. 10. § (1) és (5) bek., 3/1957. (II. 3.) FM sz. r. 12. § (2) bek., PK 824. sz.] * A felperes — tulajdonjoga alapján — az alpereseket az általuk egészben használt ingatlanok felé részének a birtokbabocsátására, továbbá használati díj fizetésére kérte kötelezni. Az alperesek viszontkeresetet támasztva, a házingatlanra nézve a közös tulajdon megszüntetését kérték úgy, hogy a felperes illetőségét 40 000 Ft-ért magukhoz válthassák. A felperes kijelentette, hogy a közös tulajdon megszüntetését maga is kéri, igényt támaszt azonban az ingatlanra (lakás, kert, szőlő), és azt hajlandó magához váltani. * Az 1957. évi 10. sz. tvr. 10. §-át az 1967. évi IV. tv. 41. §-ának (2) bekezdése e törvény 21., 22., 28., 32. §-ának megfelelően módosította. 4* 51