Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a perújítási kérelemnek a munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételét rendelte el. [Egri Megyei Bíróság Pkf. 20 795/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5192.] II. Kisipari termelőszövetkezet tagjainak vitái 366. Ktsz tagsági viszonyból eredő vita nem a munkaügyi döntőbizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. [Mt. V. 4. § (2) bek., Mt 142. § (1) bek.] A ktsz felperes kereseti előadása szerint az alperes a tagsági viszonya megszűnésekor 2190 Ft értékű védőruhát nem adott vissza. Tekintettel arra, hogy az alperesnek mint szövetkezeti tagnak 290 Ft részjegye volt, amely a kilépése folytán őt megilleti, ezért ennek levonásával az alperest 1900 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a tárgyaláson előadta, hogy valóban tagja volt a felperes ktsz-nek, s úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a kereseti követelést 500 Ft-os részletekben a felperesnek megfizetni. A járásbíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy 1900 Ft-ot havi 500 Ft-os részletekben fizessen meg a felperesnek, míg az ezt meghaladó kamat iránti keresetet elutasította. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint, az elsőfokú bíróság az alperest a felperessel fennállott munkaviszony keretében keletkezett 1900 Ft kár fizetésére kötelezte, amely vitának az elintézése azonban az Mt. 142. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A peres felek egyező előadása szerint az alperes tagja volt a felperes ktsz-nek és nem munkaviszonyban álló dolgozója. Tagsági viszonyából folyóan vette át a védőruhát, amelyet azonban a tagsági viszonyának megszűntekor nem adott vissza. Tagsági viszonyra utal az a tény is, hogy az alperes részjegyet jegyzett, amelynek ellenértékét a felperes az alperes javára elszámolta. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejezetten is utalt arra, hogy az alperes tagja volt a felperesnek és a felperes követelése abból a tagsági viszonyból ered. Semmi adat nincs a perben arra, hogy az alperes nem tag, hanem munkaviszonyban álló alkalmazott volt. Iratellenes és megalapozatlan a másodfokú bíróságnak a munkaviszonyra történt utalása és az a megállapítása, hogy az alperes munkaviszonyban álló alkalmazottja volt a felperesnek, miért is a perbeli követelés munkaviszonyból ered. Minthogy az iratok alapján helytállóan csak azt lehet megállapítani, hogy az alperes tagja volt a felperesnek, és a kereseti követelés ebből a tagsági viszonyból ered, ezért törvénysértéssel állapította meg a másodfokú bíróság azt, hogy a perbeli követelés elbírálása nem a bíróság, hanem a munkaügyi döntőbizottság hatáskörbe tartozik. Az Mt. V. 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint ugyanis az Mt. és az Mt. V. hatálya nem terjed ki a kisipari termelőszövetkezetek tagjaira, ebből pedig az is következik, hogy a tagsági viszony502