Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

járásbíróság a pert megszünteti, és erről a határozatot hozó szervet értesíti. A visszavonás esetén a felülvizsgálati kérelmet újból előterjeszteni nem lehet. A peres eljárásban felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az alperes bejelentette, hogy a felülvizsgálati kérelmétől eláll. Ehhez képest a járásbíróságnak az előbb felhívott rendelkezés értelmében — amennyiben a Pp. 3. §-ában foglaltak alapján az alperest kioktatta volna, hogy a felülvizsgálati kérelmét a későbbiek során újból már nem terjesztheti elő, s ő ennek ellenére is fenntartotta volna a visszavonási kérelmét — a peres eljárást meg kellett volna szüntetnie. A felhívott jogszabály kötelező erejű, félre nem tehető rendelkezése folytán — minthogy a peres eljárás ilyen esetben megszűnik — a járásbíróság nem is került volna abba a helyzetbe, hogy a peres felek egyezségét végzésével jóváhagyja. A járásbíróság a felsoroltakat figyelmen kívül hagyta, ezért az egyezséget jóváhagyó végzése megalapozatlan és törvénysértő. [P. törv. I. 21 015/1965. sz., BH 1966/12. sz. 5120.] 363. A jogosult a 3/1965. (II. 11.) IM sz. rendelettel szabályozott felülvizsgálati eljárásban is elállhat a munkaügyi vitát megindító panaszától. Ilyen esetben a bíróság — az eljárás megszüntetése mellett — a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatot is hatályon kívül helyezi (Mt. 147. §, Pp. 160. §). A 3/1965. (II. 11.) IM sz. rendelet (R.) 1. §-a értelmében a munkáltató és a dolgozó között a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült olyan jogvitákban, amelyek felülvizsgálati kérelem folytán a bíróság elé vihetők, a Polgári Perrendtartásnak az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a rendeletben foglalt eltérésekkel. Az idézett jogszabály nem rendelkezik a panasztól való elállásról. Ezért e kérdésben a Polgári Perrendtartás szabályait kell alkalmazni. Ezek szerint pedig [Pp. 160. §, 157. § e) pont] a panaszos a munkaügyi vitát megindító panaszától is elállhat. Az R. 8. §-ának (1) bekezdése a határozat teljes egészében történő hatályon kívül helyezését és a munkaügyi döntőbizottságának új eljárásra utasítását csak akkor teszi lehetővé, ha a döntőbizottság eljáró tanácsa nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy abban kizárt személy vett részt. Ha a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes hatáskörét túllépve járt el, határozatát a bíróság csak ebben a részében helyezheti hatályon kívül. Különben a bíróságnak az ügy érdekében kell döntenie (R. 7. §). Az R. 4. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti. Nem rendelkezik azonban az idézett jogszabály arról, hogy a munkaügyi vitát megindító panasztól való elállás esetén milyen eljárást kell követni. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen esetben is meg kell szüntetni az eljárást [157. § e) pontja], ez pedig nemcsak a felülvizsgálati, hanem az egész eljárásra kiterjed, ezért a bíróságnak a permegszüntetéssel együtt a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatot is hatályon kívül kell helyeznie. [PK 897 sz., BH 1966/8. sz.] 32* 499