Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

gekkel összefüggésben felmerült vitát (munkaügyi vita) — ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másként nem rendelkezik — a XVII. fejezet szabályai szerint kell elintézni, ennélfogva a felek közötti munkaügyi vita elbírálása nem tartozott közvetlenül a bíróság hatáskörébe. [P. törv. IV. 20 417/1966. sz., BH 1967/3. sz. 5229.] 353. A dolgozó által okozott kár megtérítése tárgyában hozott munkaügyi döntőbizottsági határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelmet fellebbezésnek kell tekinteni, ha a dolgozó a kárt nem bűncselekménynyel okozta (Mt. 141., 142., 145. §). [Pesti Központi Kerületi Bíróság 1. P. 72 870/1965. sz., BH 1967/1. sz. 5155. — L. 304. sorszám alatt.] 354. Hatáskör tévesen kifizetett baleseti kártérítési összeg visszafizetése iránti vitában [Mt. 141., 142. §, 145. § (2) bek. b) pont]. Az alperes — aki a felperesnél mint gépkocsivezető áll munkaviszonyban — 1965. október 14-én üzemi balesetet szenvedett. Betegállományának a tartama alatt 1965. október 14-től 1966. május 20-ig terjedő időre a felperes az átlagkereset és táppénz közötti különbözet címén tévedés folytán 4971 Ft-tal többet fizetett ki az alperesnek. A tévedést az okozta, hogy az alperes átlagkeresetét a felperes nem a 2/1964. (IV. 3.) MüM sz. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének megfelelően a balesetet megelőző egy év alatt, hanem 3 hónap alatt elért kereset alapján számította ki. A felperes a tévedést a kifizetést követően csak hosszabb idő után észlelte, és az 1966. november 22-én kelt levélben szólította fel az alperest — az időközben történt fizetéseket figyelembe véve — 3324 Ft visszafizetésére. Az alperes a visszafizetés elől elzárkózott. Ezért a felperes 1966. november 29-én kelt panaszával a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, és az alperest 3324 Ft-nak 12 havi egyenlő részletekben való fizetésére kérte kötelezni. Az alperes a döntőbizottsági eljárásban nem vonta kétségbe, hogy az elszámolás tévedésen alapult, de arra hivatkozott, hogy a többletösszeget jóhiszeműen vette fel, és a kifizetéstől számítva 30 napnál hosszabb idő telt el, miért is a felperes a kifizetett többletösszeget nem követelheti vissza. A vállalati munkaügyi döntőbizottság az alperest a tévesen kifizetett 3324 Ft visszafizetésére kötelezte. A határozat ellen az alperes a bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A bíróság a felülvizsgálati kérelmet fellebbezésnek tekintette, azt a területi munkaügyi döntőbizottsábhoz tette át, és egyben a pert megszüntette. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. A 3/1965. (II. 21.) IM sz. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem folytán indult bírósági eljárásban felperes az, aki a munkaügyi döntőbizottság, illetőleg a szolgálati felettes előtt az eljárást kezdeményezte, az alperes pedig az, aki ellen az eljárás indult. Az adott esetben a munkáltató panasza folytán indult meg az eljárás a munkaügyi döntőbizottság előtt, tehát a bírósági eljárásban a munkáltató a felperes, a dolgozó pedig az alperes. Jogszabályt sértett a bíróság, amidőn a bírósági eljárásban fordított perbeli minőségben szerepel490