Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

tette a feleket. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a határozatában a felek per­beli helyzetét a jogszabálynak megfelelően tüntette fel. Az Mt. 145. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a munkaügyi döntő­bizottság határozata ellen a felek a járásbírósághoz felülvizsgálati ké­relmet nyújthatnak be — többek között — azokban a munkaügyi viták­ban is, amelyek a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kár kérdésében merültek fel. A munkaügyi vita a felek között abból folyóan keletkezett, hogy a fel­peres az alperes üzemi balesete folytán tévedésből nagyobb összegű kártérítést fizetett ki az alperesnek, mint amennyi őt a jogszabály sze­rint megillette. A vita tehát az alperes egészségének, illetőleg testi ép­ségének megsértése miatti kár kérdésében merült fel, s így azt az Mt. 145. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint kell elbírálni. A hatáskört illetően nincs jelentősége annak, hogy a felek között ténybeli, összeg­szerűségi vagy egyéb kérdésben van-e vita, mert ez nem a hatáskört, hanem a vita érdemi eldöntését érinti. Abból kell kiindulni, hogy a ha­táskör megállapítása szempontjából az üzemi balesetből eredő kártérí­tési igény fogalma egységes, és azt nem lehet különbözőképpen minő­síteni azon az alapon, hogy a vita során a felek milyen jogalapon álló védekezést terjesztenek elő. így nem érintheti a hatáskör kérdését az sem, hogy a kötelezett tévedésből vagy más okból többet vagy keveseb­bet fizet-e a jogszabály szerint járó kártérítésnél. Abban az esetben ugyanis, ha kevesebbet fizet, vitathatatlan, hogy a munkaügyi döntő­bizottság határozata ellen a károsult dolgozó többletigénye tekinteté­ben felülvizsgálati kérelemnek van helye. Az előadottak szerint a bíróság végzése törvénysértő. [P. törv. III. 20 321/1967. sz., BH 1967/10. sz. 5476.] 355. A fogyóeszköz-hiányért a dolgozó nem a leltárhiányért való fe­lelősség szabályai szerint felel, hanem az általános munkajogi anyagi felelősség szabályait kell alkalmazni, bűncselekmény hiányában bíró­ság előtti felülvizsgálati eljárásnak helye nincs [Mt. 141., 142. §, 154.§ (2) bek.]. [P. törv. IV. 20 844/1965. sz., BH 1966/4. sz 4845. — L. 314. sorszám alatt.] 356. Eljárás és jogorvoslat, ha a munkaügyi vitát közvetlenül a bíró­ságnál kezdeményezik [Mt. 145. § (2) bek., 3/1965. (II. 11.) IM sz. r.]. Az alperes a felperes egyik büféjének vezetője volt. Az 1964. decem­ber 16-án tartott leltározás eredményeként leltárhiánya merült fel. A felperes az 1965. január 14-én benyújtott kérelmében fizetési megha­gyás kibocsátását kérte, mert az alperes munkaviszonya a leltárfelvételt követően megszűnt. A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta. Az alperes ellentmondott. A járásbíróság a per tárgyalásába bocsátko­zott, és a felperes keresetét elutasította. A járási ügyész az ítélet ellen fellebbezési óvást nyújtott be, az ítélet hatályon kívül helyezését, a per megszüntetését és az iratoknak a munkaügyi döntőbizottsághoz való áttételét indítványozta. A megyei bíróság a végzésével a fellebbezési óvást elutasította. Az in­491

Next

/
Thumbnails
Contents