Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Ebből a szempontból a per adatai közül a következő körülményeknek van jelentőségük. A tűzrendészeti hatóság vizsgálati jegyzőkönyvében foglaltak szerint a vezetőfülkében levő elektromos fűtőberendezés megvizsgálásakor megállapították, hogy a fűtőtest 30 percnyi üzemeltetés után 320 Celsius-fokra hevült fel. A fűtőtestre helyezett textilanyag ezen a hőmérsékleten már intenzíven égett. 40 perc után a fűtőtest elérte a 334 Celsius-fokot. A tűzrendészeti hatóság ennek alapján kétséget kizáróan megállapította, hogy a tűz a vezetőfülkében elhelyezett elektromos melegítő sugárzott hőjétől keletkezett. A jegyzőkönyvre vezetett parancsnoki záradék szerint el kell rendelni a darukosarakban (vezetőfülkékben) elhelyezett elektromos melegítők felülvizsgálatát és olyan védőberendezéssel való ellátását, hogy hasonló eset ne ismétlődhessék meg. A tűzvizsgálati jegyzőkönyv megállapításából következően a kárt az okozta, hogy a fűtőberenedezés bekapcsolása után 30 perccel az alig másfél négyzetméter alapterületű vezetőfülkében olyan sugárzó hő keletkezett, amelytől a textilanyag könnyen meggyulladhatott. Ha pedig a balesetet a vállalat működési körébe eső ez az ok idézte elő, már nem lehet szó a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartásáról mint kizárólagos okról sem. Legfeljebb kármegosztásnak lehetne helye azon az alapon, hogy a felperes felesége vétkes magatartásával maga is hozzájárult a kár bekövetkezéséhez. Ha a dolgozó a munkahelyén munkaidő alatt elalszik, vétkes magatartást tanúsít, mert azzal sérti a munkafegyelmet. Nincs azonban bizonyítva, hogy a felperes felesége elaludt volna. Csupán feltevés, amire csak következtetés útján lehet jutni. Ilyen eljárással azonban egyéb olyan következtetést, feltevést is el lehet fogadni, amely nem minősül vétkes magatartásnak. Így például következtetni lehet rosszullétre vagy a nagy melegtől való elszédülésre. Az Mt. 123/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperesnek kellett volna bizonyítani olyan vétkes magatartást, mely kármegosztás alapjául szolgálhatna. Ez azonban nem sikerült, mert a perben nincsenek olyan bizonyítékok, amelyek alapján azt a feltevést, hogy a felperes felesége elaludt, tényként lehetne megállapítani. Minthogy az alperesnek a kárért való felelősségét sem egészben, sem részben nem sikerült kimentenie, anyagi felelőssége fennáll. Tévedett • tehát a kerületi bíróság, amikor a felperes felülvizsgálati kérelmét kimentési ok megállapítása alapján elutasította. [P. törv. IV. 21 150/1965. sz. BH 1967/2. sz. 5191.] 337. Ha a balesetet nem kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta, a dolgozó súlyosan vétkes magatartása sem eredményezheti a vállalatnak az üzemi balesetért való anyagi felelősség alóli teljes mentesülését. A dolgozó közreható vétkes magatartásának értékelése (Mt. 123/A. §). Az alperes emeletráépítési munkálatokat végzett. 1963. április 9-én egy 28 méter magas gyorsteherfelvonót szereltek fel az alperes dolgozói. A szerelési munkálatokat mint csoportvezető a felperes irányította. A felperes az állványzat tetején várta az anyagot. Ahelyett, hogy a 30* 467