Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

kikötéshez használt csöveken keresztbe fektetett pallóra állt volna, fentről irányította a felvonó kosarának a mozgását. A munkatársai eredménytelenül figyelmeztették, hogy az a munka nem neki való, vigyázzon a lábára. A felperes a tartóoszlop tetején ült. Utasítására a földön álló K. J. szerelő ismételten feljebb és feljebb huzattá a kosarat. E közben a felperes jobb lába az oszlop és a mozgó kosár közé szorult, és súlyosan megsérült. A vállalat igazgatója a baleset után a felperes ellen fegyelmi eljárást indított, és annak eredményeként szóbeli feddésben részesítette. A felperes panaszát a VEB elutasította. A kerületi ügyészség óvása folytán utóbb a korábbi határozatát hatályon kívül helyezte, és az eljárást elévülés miatt megszüntette. A fegyelmi eljárás megszüntetése után terjesztette elő 1965. január 13-án a felperes a VEB-nél kártérítés iránti kérelmét. A VEB a kérelmet elutasította azzal, hogy a baleset bekövetkeztéért egyedül a felperes felelős, mert sem az alperest, sem pedig a szerelésben résztvett dolgozóit nem terheli mulasztás. A kerületi bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. A határozat ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 123/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalat köteles megtéríteni a dolgozójának azt a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. A (2) bekezdés értelmében a vállalat akkor mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A per adatai szerint felperes mint kőműves csoportvezető vett részt az emeletráépítési munkálatokban és ennek során a lift felszerelésében is. ö irányította a szerelési munkálatokat. így a felperes nem illetéktelenül vett részt a lift szerelésének a kőművesmunkát meghaladó egyéb műveleteiben. A felvonó állványzat szerelésénél a felperes közreműködése az alperes érdekében történt. A baleset a felperes munkaviszonya keretében keletkezett, és így üzemi balesetnek minősül. Tévedett tehát a kerületi bíróság, amikor úgy találta, hogy nincs okozati összefüggés a felvonó szerelési és kikötési munkálatai, valamint a felperes balesete között. Az alperes az idézett jogszabály értelmében csak akkor mentesülhetett volna az anyagi felelősség alól, ha bizonyítani tudta volna, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása idézte elő. Az üzemi baleset nyilvánvalóan az alperes működési körébe eső okból következett be. A lift felszerelése szorosan hozzátartozik az alperesi vállalat jellegének megfelelő tevékenységekhez és feladatokhoz. Nem tudta bizonyítani azonban az alperes a másik kimentési ok fennforgását sem. A kerületi bíróság ugyanis helyesen állapította meg, hogy a balesetből származott kárt nem a felperes kizárólagos elháríthatatlan magatartása okozta. Bár a felperes is súlyosan kifogásolható módon járt el, amikor az óvórendszabályok figyelmen kívül hagyásával végezte a 468