Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

fejezésével együtt járó teendők végzése során keletkezett károsodások esetén is. A munkaviszony keretében történik a károsodás akkor is, ha az a dolgozót a vállalat telephelyén kívül — pl. kiküldetés során — éri. A munkaviszonyból folyó kötelességek teljesítését illetően nemcsak a betöltött munkakörnek van jelentősége, hanem annak is, 'hogy az adott helyzetben a dolgozótól mennyiben volt elvárható a vállalat érdekében a munkaköréhez szorosan nem tartozó tevékenység kifejtése (pl. a vállalatot fenyegető kár elhárításában való részvétel). A munkaviszonyból folyó kötelességek közé tartozik pl. a munkaidő alatt, azt megelőzően vagy követően a munkával összefüggő értekezleten való részvétel, a vállalatra jogszabály rendelkezése alapján rótt teendők ellátásának a teljesítése (társadalmi bíráskodás, munkaügyi döntőbizottság munkájában való részvétel stb.) is. A munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinteni azt a károsodást is, amely a vállalat által üzemben tartott közlekedési eszközön az üzemeltetéssel kapcsolatos munkakörbe beosztott dolgozót (gépkocsivezetőt, kalauzt stb.) a munkaviszonyból folyó kötelességének teljesítése közben azzal összefüggésben érte. Ugyanez vonatkozik a közlekedési eszközökön más vállalat működési körébe tartozó feladatot ellátó dolgozót (étkezőkocsi dolgozóját, hálókocsi-kalauzt stb.) ért károsodásra is. A kifejtettek nem vonatkoznak a baleseten és foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedésből eredő károkra, mert azokért a vállalatot a 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosíottt 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet l/A. §-a értelmében kártérítési kötelezettség nem terheli. Ad b) A vállalatnak az Mt. 123/A §-án alapuló felelőssége vétkesség nélküli felelősség, nincs tehát jelentősége annak, hogy a kár okozása a vállalatnak felróható-e. A vállalatnak a kárt akkor is meg kell térítenie, ha vétkesség nem terheli. E szigorú felelősség alól csak az Mt. 123/A. §-ának (2) bekezdése, illetőleg a 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint van kimentésnek helye. A vállalat baleset esetén a felelősség alól csupán annak bizonyításával mentesül, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta, foglalkozási megbetegedés esetén ezen kívül akkor is, ha bizonyítja, hogy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt. Ehhez képest balesetből eredő kártérítési felelősség elbírálása során az alábbiakat kell figyelembe venni: az Mt. 123/A. §-ának (1) bekezdésében említett „munkaviszony kerete" és a (2) bekezdésben említett „működési kör" nem azonos fogalmak. A „munkaviszony kerete" kifejezés — amint az az a) pontban kifejtettekből is kitűnik — arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a vállalat nem felel, a „működési kör" viszont a vállalatnak a felelősség alóli mentesülésével áll szoros összefüggésben. A kimentés alapja ugyanis az, hogy a munkaviszony keretében kifejtett tevékenységgel összefüggésben keletkezett kár olyan 28 Polgári Jogi Döntvénytár 433