Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

okból következett be, amely nincs kapcsolatban a vállalat mőködésével, és azt a vállalat nem is háríthatta el. A kimentésnek az említett körre való korlátozásából következik, hogy­ha a kárt a vállalat működési körébe eső ok idézte elő, felelőssége ak­kor is fennáll, ha az előidéző ok nem volt elhárítható. Abban a kérdésben, hogy a károsodást előidéző ok mikor esik a válla­lat működési körén kívül, általános — minden esetre kiterjedő — eligazí­tást nem lehet adni. A vállalatok működési köre és a károsodást elő­idéző okok ugyanis igen változatosak. Ezért a vállalat működési köre, feladata, tevékenysége és a károsodást előidéző ok közötti összefüggést esetenként meg kell vizsgálni. Általában a vállalat működési köréhez tartoznak a feladatai ellátása során kifejtett tevékenységgel összefüg­gő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berende­zés, energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából, működéséből eredő okok. Személyi magatartáson mindazoknak a személyeknek a ma­gatartását is érteni kell, akiknek jelenlétét a vállalat lehetővé tette (sa­ját és más vállalat dolgozói, hatósági kiküldöttek, üzletfelek, látogatók stb.). A működési kör nem korlátozódik a vállalat telephelyére, a telephe­lyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés. A vállalat működési körén kívül eső, a felelősség alóli mentesülést eredményező okról csak akkor lehet szó, ha a kárt előidéző ok — a ki­fejtettek szerint — nincs összefüggésben a vállalat működésével. Csu­pán példaként említve: a pénzbeszedő dolgozó, a postai kézbesítő, az áruszállító munkaviszonya keretében jár el, amikor munkája végzése során a közúton közlekedik, a közút (járda) karbantartása, a közlekedés biztonsága feletti felügyelet azonban nem tartozik munkáltatójuk mű­ködési köréhez. Az e körben előálló károsodás okát a munkáltató — ha a dolgozó nem a vállalat által rendelkezésre bocsátott járművön közle­kedett — rendszerint nem is tudja elhárítani. Ezzel szemben előfordulhat, hogy bár a károsodást a vállalat működési körén kívül eső ok idézte elő, a vállalat a felelősség alól még sem men­tesülhet, mert a károsodás nem volt objektíve elháríthatatlan. A villám­csapás például, mint természeti erő, kívül esik a vállalat működési kö­rén, adott esetben azonban elvárható a vállalattól, hogy a károsodást villámhárító felszerelésével kiküszöbölje. E felhozott példákból is kitűnően annak van jelentősége, hogy a károsodást előidéző ok kívül esett-e a vállalat működési körén, és az el­hárítható volt-e. A működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüg­gést a vállalat vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizs­gálni. Elháríthatatlan minden olyan behatás, amelyet a technika, a műszaki lehetőség objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. A kifejtettek a foglalkozási megbetegedésből eredő károkért való fe­lelősségre azzal az eltéréssel irányadók, hogy a vállalat kártérítéssel akkor sem tartozik, ha bizonyítja, hogy a foglalkozási megbetegedés be­következése működési körén belül is elháríthatatlan volt [a 4/1967. 434

Next

/
Thumbnails
Contents