Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

perest. Az elsőfokú bíróság az alperest 4379 Ft megfizetésére kötelezte. Az ítélet fellebbezés hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvás folytán a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a tényállás további tisztázására is kiterjedő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során a felperes — a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra utalva — II. r. alperesként perbevonta a H.-i Állami Gazdaságot is. Az új eljárás során megállapítást nyert, hogy az I. r. alperes a II. r. alperessel nem munkaviszonyban, hanem tanulói viszonyban állt, s ennek keretében vett részt a felperesnél elméleti oktatásban, amelynek idejére ösztöndíjat a felperes folyósított. Az elsőfokú bíróság az új eljárás eredményeként hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Álláspontja szerint a felperes keresete mindkét alperessel szemben alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság elnöke — a Pp. 23/A. §-a álapján — az ügy másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a mezőgazdasági szakmunkástanulói viszony sok tekintetben hasonlít a munkaviszonyhoz, s ennélfogva — más megfelelő jogi szabályozás hiányában — a mezőgazdasági szakmunkástanulók anyagi felelősségének a vonatkozásában is a munkaviszonyban állókhoz hasonlóan kell eljárni. E tanulói viszony keretében ugyanis a tanuló az őt oktató, foglalkoztató szerv utasításait köteles követni, s a tanviszony jelentős ideje alatt az oktató, foglalkoztató szerv részére — annak gazdasági érdekében eljárva — ténylegesen termelői munkát is végez, s az 1/1961. (III. 31.) FM—MüM sz. együttes rendelet 14. §-a értelmében a teljesítménytől függő bérezésben is részesül. így volt ez az I. r. alperes esetében is, aki a felperes előadása és a II. r. alperes értesítése szerint is ösztöndíjat, illetőleg teljesítménybért kapott, amely utóbbiból a már említett FM—MüM sz. együttes rendelet 21. §-ának (4) bekezdése értelmében levonták a 3%-os nyugdíjjárulékot is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy az említett együttes rendelet 21. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, valamint családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. A most felsoroltakból is megállapítható, hogy a mezőgazdasági tanuló és az őt oktató, foglalkoztató szerv között a munkaviszonyhoz közel álló állandó jellegű kapcsolat van — amelynek során a tanuló az őt foglalkoztató szerv részére ténylegesen munkát is végez —, és így az anyagi felelősség szempontjából is döntően azok az elemek lépnek előtérbe, amelyek egyébként indokolttá tették, hogy a munkajogi anyagi felelősséget a jogalkotó a polgári jogi kártérítési felelősségtől eltérően rendezze. Ezért, ha a mezőgazdasági tanuló a tanulói viszony keresetében az őt oktató vagy gyakorlati foglalkoztatását ellátó szervnek kárt okoz, kártérítési felelősségét a munkajogi anyagi felelősség szabályainak meg423