Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

helyzetét, az okozott kár nagyságát, valamint a dolgozó körülményeiben az átlagostól eltérő tényezőket — így elsősorban a munkához való viszonyát, személyi és családi körülményeit — kell figyelembe venni. Az adott esetben a munkáltató (a felperes) mindezeket a körülményeket figyelembe vette, amikor az alperest 16 058 Ft helyett mindöszsze 3340 Ft kártérítésre hívta fel. Ennek az összegnek további mérséklése — illetőleg az alperes kártérítési kötelezettségének alacsonyabb összegben való megállapítása — sértené az előbb kiemelt törvényi rendelkezéseket és a balesetmentes közlekedést is elősegítő munkafegyelem betartásához fűződő közérdeket. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az 1340 Ft kártérítést megfelelőnek találta, és a felperes további 2000 Ft megfizetésére irányuló felülvizsgálati kérelmét törvénysértéssel elutasította. [P. törv. 1. 21 043/1966. sz., BH 1967/3. sz. 5226.] 311. A kártérítés mérséklésének általában nincs helye, ha a dolgozó a károkozás folytán vagyoni előnyhöz jutott, vagy a károkozás szándékos volt. A mérséklésre alapot adó körülményeket a károkozó dolgozó vonatkozásában, nem pedig jogutóda vonatkozásában kell vizsgálni [Mt. V. 189. § (3) bek.]. N. J.-né — a kiskorú alperes anyja — a felperes szakaszmérnökségének építésvezetőségénél mint bérelszámoló dolgozott. Nevezett munkájánál a felperes 1964. december havában szabálytalanságokat észlelt, majd a vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást indított. A kiskorú anyja a fegyelmi eljárás során beismerte, hogy kb. 9 hónapon át a bérjegyzékeket meghamisította, és kb. 5000 Ft-ot nem a dolgozóknak fizetett ki, hanem elsajátított. N. J.-né a fegyelmi eljárás során öngyilkos lett. Halála után adatok merültek fel, hogy egyes munkatársainak nagyobb összeget adott át, hogy üzelmeit leplezzék. E személyek ellen indult eljárás során megállapítást nyert, hogy N. J.-né az általa eltulajdonított összegekből munkatársainak 3100 Ft-ot adott, amely összeg a nevezettek ellen indult büntető eljárás során megtérült, ezt a felperes visszakapta. A büntető eljárás során meghallgatott igazságügyi szakértő véleményében a vonatkozó bérjegyzékek alapján részletesen, meggyőzően kimutatta, hogy a kiskorú alperes anyja az 1962., 1963. és 1964. években a bérjegyzékek rendszeres meghamisításával jogosulatlanul munkabéreket vett fel, és ezáltal a felperesnek 42 926 Ft kárt okozott. N. J.-né hagyatékát leánya, a kiskorú alperes örökölte. A hagyaték értéke 50 230 Ft, amelyet 1920 Ft temetési költség terhel. A munkaügyi döntőbizottság a kiskorú alperest 39 826 Ft kártérítés fizetésére kötelezte akként, hogy a tartozásért a Ptk. 679. §-ának (1) bekezdése értelmében néhai N. J.-né hagyatékának tárgyaival és azoknak a hasznaival felel. A járásbíróság határozatával a munkaügyi döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta, és az alperest 18 000 Ft kártérítés fizetésére kötelezte. A járásbíróság határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az adott esetben nem a kiskorú alperes személyét terhelő felelősségről van szó, hanem meghalt anyjának a kártérítési felelősségéről, amely421