Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)
tulajdonjog átruházása. Az említett összhang pedig csak akkor áll fenn, ha a kereskedelmi forgalomban történő zálogba adáshoz fűződik a zálogjogot keletkeztető joghatás, vagyis ha kereskedő az, aki a zálogtárgyat adja. Mindebből pedig az is következik, hogy ha a kereskedő (kereskedelmi vállalat) az, aki a zálogtárgyat nem kereskedőtől kapja, a zálogjogot jóhiszeműsége esetében sem szerzi meg, ha a zálogba adó nem volt a dolog tulajdonosa. Ezt az értelmezést támasztja alá az említett szabályozás nyilvánvaló jogpolitikai célja is. A törvény által meghatározott körben a jóhiszemű zálogszerzést védelemben kell részesíteni. Ezen a körön kívül azonban meg kell akadályozni a nem tulajdonos által történő elzálogosításokat. Ennek érdekében azokat, akik a zálogtárgyat nem kereskedőtől kapják (legyenek bár maguk kereskedők), arra kell ösztönözni, hogy kellő gondossággal járjanak el a zálogszerződések kötésénél. Ennek az ösztönzésnek pedig egyik polgári jogi eszköze az, hogy a nem tulajdonos által történt zálogba adással járó kockázatot annak kell viselnie, aki olyan dolgot fogad el zálogul, amelynek a zálogba adó nem volt tulajdonosa. A kockázatviselés lényege pedig az, hogy aki nem szerez zálogjogot, az elzálogosított tárgyat — a 853. sz. polgári kollégiumi állásfoglalásban kifejtettekkel is összhangban — követelésének kielégítésétől (pl. a zálogkölcsön visszafizetésétől) függetlenül köteles kiadni a tulajdonosnak. [PK 894. sz., BH 1966/3. sz.] d) Elbirtoklás 27. Valamely beltelki ingatlanrészre elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, ha és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedik [Ptk. 121. §, 1964. évi III. tv. 8. § PK 820. sz.l A peres felek telekszomszédok. Az 1964. év folyamán a telküket felmérették, és ekkor az tűnt ki, hogy az alperes a felperes területéből használ egy sávot. A felperes az alperest ennek a területsávnak a visszaadására kérte kötelezni. A járásbíróság a meghallgatott igazságügyi mérnökszakértő véleménye alapján tényként állapította meg, hogy az alperes a felperes területéből 13,5 ölet birtokol, kötelezte tehát az alperest ennek a területnek a visszaadására. A másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította, mert megállapította, hogy az alperes az említett területsávot elbirtoklás útján telekkönyvön kívül tulajdonul megszerezte. A másodfokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Hiteles telekkönyvi szemle nem áll ugyan rendelkezésre, de az igazságügyi mérnökszakértő által készített vázrajzból kitűnik, hogy a vitás ingatlanok belteleknek minősülnek. Az ítélkezési gyakorlat már állandósult abban a vonatkozásban, hogy beltelki ingatlanrész tulajdonjoga elbirtoklás útján csak akkor szerez39