Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

hető meg, ha az építésügyi hatóság a szóban forgó ingatlanrész telekkönyvezéséhez (a telek felosztásához) szüksé ges engedélyt az építésügyi szabályok alapján jogerősen megadta (820. számú polgári kollégiumi állásfoglalás). Ha ugyanis valaki valamely ingatlannak meghatározott részét elbirtokolja, akkor arra kizárólagos tulajdonjogot szerez. Ennélfogva a Ptk. 121. §-ának (4) bekezdése szerint — szükség esetén per útján is — követelheti erre az ingatlanrészre mint újonnan vagy esetleg más ingatlanhoz csatolással kialakítandó önálló ingatlanra tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzését. Ámde belterületi ingatlan esetén annak eldarabolását, vagyis egy részének leválasztását és önálló ingatlanként való kialakítását már az 1937. évi VI. tv. 5. §-a is az építésügyi hatóság engedélyéhez kötötte. (Így rendelkezik az 1964. évi III. tv. 8. §-a is.) Ennek megfelelően írja elő az 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéssel 1961. július 1. napjával hatályba léptetett és a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó Országos Építésügyi Szabályzat I. kötet 55. §-ának (1) és (4) bekezdése, hogy telket alakítani — ami alá tartozik telekfelosztás, a telekhatár-rendezés is — csak a szabályzat rendelkezései és az építésügyi hatóság engedélye, illetőleg rendelkezései szerint szabad. Ebből folyóan valamely önálló ingatlannak egy területileg meghatározott része az egységes ingatlantól elszakítottan, az építésügyi szabályoktól függően forgalomképtelen lehet, tehát annak tulajdonjoga jogügylet útján sem szerezhető meg. A felhívott jogszabály egyébként nem is tesz különbséget a között, hogy a telek alakítása jogügylet vagy elbirtoklás útján történik-e. Mindezekből következik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlanokat olyan határokkal kialakítani, amelyek a szabályzat előírásával ellenkeznek. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Valamely ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, ha és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedik. Egyébként a tulajdonszerzésnek törvényes tilalom áll az útjában. A jelen per adataiból az, hogy az illetékes építésügyi hatóság az elbirtoklás folytán történő telekeldarabolást jogerős határozattal engedélyezte volna, egyáltalán nem állapítható meg. A megyei bíróság az új eljárás során küszöbölje ki a fentiekben megjelölt hiányosságot, és az eredményhez képest döntsön újból a felperes keresete, illetőleg az alperes fellebbezése tárgyában. [P. törv. I. 20 922/ 1967. sz., BH 1967/10. sz. 5463.] 28. Ingatlan tulajdonjogának megszerzése és az elbirtoklás kérdése olyankor, amikor az elbirtoklási idő a felperes szüleinek a birtoklási ideje alatt eltelt (Ptk. 121., 598. §). A perbeli 106 D-öl, 322 D-öl és 406 D-öl területű ingatlanok tulajdonosaként az alperes szerepel. A felperesek (akik férj és feleség) keresetükben kérték annak megállapítását, hogy a fentebb megjelölt ingatla40