Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

Ugyancsak az ügyészi iratokból kitűnően az alperes jelenlegi havi átlagkeresete az 1400 Ft-ot meghaladja. A járásbíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát részben megváltoztatva, a marasztalás összegét 10 000 Ft-ra felemelte, amelyet az alperes 1966. július 1-től havi 300 Ft-os részletekben jogosult megfizetni. A határozat indokolása szerint a munkaügyi döntőbizottság túlzott jelentőséget tulajdonított az alperes családi és szociális körülményeinek. Utalt arra, hogy az alperes a nevelt gyermeke után havi 350 Ft térítést kap, apósának 260 Ft tsz-nyugdíja és háztáji földje van, ezenkívül a társadalmi érdek és a nevelés fontosságát emelte ki. Ezekre figyelemmel emelte fel az egyévi átlagkereseten belül a marasztalás öszszegét 10 000 Ft-ra. A járásbíróság határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. V. 189. §-ának (1) bekezdése szerint „a kártérítést alacsonyabb összegben akkor lehet megállapítani, »ha ezt az eset összes körülményei kellően indokolják, és az a társadalmi tulajdon megóvására való nevelés érdekében helyesnek látszik". A (2) bekezdés rendelkezése értelmében „a kártérítés összegének alacsonyabb mértékben való megállapításához az eset összes körülményeinek vizsgálatánál különösen a károkozó magatartás társadalmi veszélyességét, a vétkesség fokát, a vállalat munkafegyelmének általános helyzetét, az okozott kár nagyságát, valamint a dolgozó körülményeiben az átlagostól eltérő tényezőket — így elsősorban a munkához való viszonyát, személyi és családi körülményeit — kell figyelembe venni". A járásbíróság e körülményeket teljes összességükben nem értékelte. Enélkül pedig megalapozottan nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a konkrét esetben van-e lehetőség a kártérítés felső határánál alacsonyabb összegben való marasztalásra, és ha igen, úgy milyen mértékben. A per anyagából kitűnően az alperes kárt okozó magatartásának társadalmi veszélyessége nagyfokú, vétkességének foka is jelentős, és az általa okozott kár a félmillió forintot csaknem eléri. Ezek megállapítása mellett azonban részletesen fel kell tárni az alperes személyi, családi, jövedelmi viszonyait, munkához való viszonyát, a baleseti körülményeket stb. E körülmények egyrészét a járásbíróság nem tárta fel, illetőleg olyanokat sem vont értékelési körébe, amelyekre nézve a perben adatok állottak rendelkezésére. így nem vizsgálta azt a körülményt, hogy az alperesnek jelenleg mekkora a havi jövedelme, hány személy eltartásáról gondoskodik, házastársa egészségi állapotát és keresetét. Nem értékelte azt, hogy a nevelt kiskorú mellett idős apósa eltartása vagy részben tartása jelent-e és milyen mértékű terhet. Az értékelésnél nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az alperesnek családi háza van, amely kb. 1 holdnyi földterületen fekszik. Nincs a perben adat arra nézve, hogy a felperesi vállalatnál milyen általában a munkafegyelem. Arra a büntetőper anyagában van adat, hogy az alperes több mint egy évtizeden át vezetett balesetmentesen gépkocsit, munkájával a legmesszebbmenőkig meg voltak elégedve, sztahanovista oklevelet szerzett, kiváló dolgozó oklevelet, pénz- és 412