Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

foglaltak értelmében a dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével vétkesen okozott kárért tartozik csak felelősséggel. A vétkesség megállapításához elengedhetetlen a cselekmény elkövetőjének vétőképessége. Az a dolgozó, aki önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy a magatartása jogsértő következményeinek felismeréséhez szükséges belátással nem rendelkezik, a munkaviszonyból eredő kötelességének megszegésével okozott kárért sem tehető felelőssé. Az alperes ellen indult nyomozást megszüntető határozatnak az alperes betegségére vonatkozó szakértői véleményen alapuló megállapításaival szemben az eljárás során nem merült fel olyan adat, amely alkalmas lenne az alperes vétkességének és ehhez képest a kártérítő felelősségének a megállapítására. Törvénysértő tehát a járásbíróság határozatának az a rendelkezése, amely a vétőképtelen dolgozót az általa okozott kár egy részének megtérítésére kötelezte. [P. törv. IV. 30 631/1966. sz., BH 1967/2. sz. 5190.] 303. Az Mt. V. 34. §-a alapján más vállalathoz kirendelt dolgozó a munkakörében vagy hatáskörében a más vállalatnak okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kárt közvetlenül a kirendelő vállalatnak okozta volna. A munkajogi anyagi felelősségi szabályok alkalmazásával a kártérítési igény érvényesítése a kirendelő vállalat jogkörébe tartozik. Az Mt. V. 34. §-a szerint a dolgozó más vállalatnál is köteles munkát végezni, ha azt a vállalat igazgatója elrendelte. Az elrendelésnek írásban kell történnie. Ez esetben a dolgozó a más vállalatnál végzett munkájának megfelelő munkabérét, a munkaviszonyból eredő egyéb járandóságát (munkaruha, szabadság stb.) továbbra is az alkalmazó vállalattól kapja. E rendelkezésből okszerűen következik, hogy az Mt. V. 34. §-a alapján más vállalathoz történt kirendelés a dolgozó és a kirendelő vállalat közötti munkaviszonyt nem érinti, a dolgozó a munkát a más vállalatnál is a kirendelő vállalattal fennálló munkaviszony alapján végzi, s az e közben okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kirendelő vállalatnál végzett munkája közben okozott volna kárt, tehát ez esetben is a munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Minthogy pedig az Mt. V. 34. §-a alapján más vállalathoz történt kirendelés esetén a munkaviszony változatlanul a kirendelő vállalattal áll fenn, a munkaviszonyból folyó jogokat (fegyelmi jog, áthelyezési jog, felmondási jog stb.) is változatlanul ez a vállalat gyakorolja, ezért a munkakörben vagy hatáskörben eljárva más vállalatnak okozott kár megtérítése iránt a kirendelő vállalatnak kell intézkednie a munkajogi anyagi és eljárási szabályok alkalmazásával ugyanúgy, mintha a kárt a dolgozó közvetlenül a kirendelő vállalatnak okozta volna. Az Mt. V. 34. §-a szerint kirendelés esetén a két vállalat között rendszerint megállapodás van a dolgozó időleges átengedésére. A dolgozó a •munkát a más vállalat utasítása alapján és közvetlen felügyelete mellett végzi, s e tekintetben a helyzet hasonló ahhoz a helyzethez, amikor a dolgozó a saját vállalatánál végez munkát. Ezért a más vállalat az Mt. V. 34. §-a alapján átengedett dolgozó által munkakörében vagy ha408