Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

nő ellátását kellő időben biztosítsák az ösztöndíjban részesültek munkába állításával. A megfelelő szakemberrel történő ellátáshoz fűződő általános népgazdasági érdekből kiindulva a felperes is jó előre megtervezte, és ösztöndíj adományozásával biztosítani kívánta szakemberszükségletét. A felperes ennek érdekében az alperessel ösztöndíj adományozására szerződést is kötött. Részére 1960. január 1. napjától 1964. október 1. napjáig — azaz egyetemi tanulmányai befejezéséig — havi 500 Ft ösztöndíjat folyósított, mely anyagi támogatás juttatásával az alperes tanulmányainak eredményes befejezéséhez feltétlenül hozzájárult. A szerződésben vállalt kötelezettségét tehát az adományozó felperesi intézet teljesítette. Az alperes viszont a szerződésben vállalt kötelezettségének a teljesítését, a munkaviszony létesítését, a személyi körűimé-1 nyeiben bekövetkezett változásra történő hivatkozással megtagadta. A munkaviszony létesítését a felperesi intézetnél meg sem kísérelte, mert a felperes részére főbérleti lakást nem biztosított, és a feleségét — aki végzős gyógyszerészhallgató volt — megfelelő gyógyszerészi munkakörben nem helyezte el. Az alperesnek a szerződés megkötésekor és a későbbiek során is számolnia kellett a házasságkötéssel járó esetleges anyagi nehézségekkel, mivel a felesége alkalmazására és főbérleti lakás biztosítására a felperes a szerződésben kötelezettséget nem vállalt, és a szerződés megkötését követően ígéretet sem tett. A szerződésszegés folytán az alperes kedvezőbb anyagi körülmények közé került, mint a szerződés teljesítése esetén. Az alperes és felesége lakásszükséglete felesége szüleinek lakásában biztosított, mindketten V.-ben dolgoznak, ennek folytán az alperes nem kényszerül különélésre, és nagyobb költséget igénylő albérleti lakás fenntartására. A kedvezőbb anyagi, családi és elhelyezkedési körülmények azonban sem a szerződésszegést, sem az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alóli részbeni mentesítést nem indokolják. Az alperes szerződésszegésére vezető okok ugyanis a szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek körén kívül esnek, azok esetleges bekövetkezésével már a szerződés megkötésekor is számolnia kellett, ezért az alperest e körülmények a szerződésben vállalt elhelyezkedési kötelezettség teljesítésében nem is akadályozhatták, csupán anyagilag hátrányosabb következménnyel jártak. A személyi körülményekben bekövetkezett hátrányosabb anyagi következményeket eredményező változás pedig a szerződés teljesítéséhez fűződő népgazdasági érdekre is tekintettel a felvett ösztöndíj mérséklését nem teszi lehetővé. Az ösztöndíj mérséklése szempontjából közömbös az a tény is, hogy az alperest tanulmányi eredménye után szerződés hiányában tanulmányi ösztöndíj illette meg. Az alperes ugyanis a különböző ösztöndíj lehetőségek közül a kedvezőbbet — a társadalmi tanulmányi ösztöndíjat — választotta, erre tekintettel a szerződés megkötésével a tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó igény jogosultságát elvesztette. A szerződésszegés jogkövetkezményeinek elbírálásánál az ösztöndíj mérséklésénél a már elvesztett igényt nem lehet értékelni. [Veszprémi Megyei Bíróság Pf. II. 20 907/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4842.] 26* 403