Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

298. Társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetése, ha az ösztöndíjas az ösztöndíjat biztosító szerződést az oklevél megszerzése után felbontotta [22/1963. (IX. 21.) Korm. sz. r.]. A felperes 26 700 Ft társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetésére kérte kötelezni az alperest. A kereset szerint az alperes el nem fogadható indokkal kívánta felbontani felperessel az ösztöndíjat biztosító szerződést. A felperes ez alapon nem, azonban az alperesi magatartás miatt mégis felbontotta a szerződést, ám azzal a feltétellel, hogy az alperes egy összegben visszafizeti az 1961. november 4-étől 1966. március 31-ig folyósított ösztöndíjat a kamatokkal együtt. Előadta a felperes a keresetében azt is, hogy az alperes az egyezkedések során hajlandónak mutatkozott a 26 700 Ft megtérítésére, de csak 1966. november 1-től kezdődően és havi 500 Ft-os részletekben. Ezzel szemben a felperes ragaszkodott a nyombani és egy összegben való teljesítéshez, s minthogy az alperes ez irányú felhívásuknak nem tett eleget, pert tett ellen folyamatba. Az alperes a kereset jogalapját nem vitatta, csupán az összeg mérséklését kérte nehéz anyagi helyzetére, csekély havi jövedelmére s arra is hivatkozva, hogy alapos reménye van a tudományegyetem vegyész karán sikeres kutatói tevékenységet folytatni. Erre a felperesnél nem lett volna módja, s ez is oka volt annak, hogy a szerződést egyoldalúan felbontotta. Az elsőfokú bíróság bizonyítást vett fel, s minthogy az alperesnek a kutatói munkához való alkalmasságát a tudományegyetem egyik adjunktusa igazolta, a népgazdasági érdek elsődlegességére utalva kellően indokoltnak találta, hogy a szerződést az alperes felbontotta. Ebből folyóan méltányosságból csupán 20 025 Ft-ot ítélt meg a 26 700 Ft-ból, éspedig havi 500 Ft-os részletfizetési kedvezmény biztosítása mellett. A felperes fellebbezése alapos. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj intézményét szabályozó 22/1963. (IX. 21.) Korm. sz. rendelet 1. §-a értelemszerűen meghatározza azt a célt, amelynek érdekében ez az intézmény létrejött. A felhívott jogszabályban szűkszavúan sommázott e cél meghatározása mögött — „ ... főként fizikai dolgozók gyermekeinek elsősorban a vidéki munkahelyek szakemberszükségletének kielégítése érdekében..." — jelentős társadalmi és egyéni érdekösszhang biztosításának feltétele húzódik meg. Ezen túlmenően határozottan felismerhető a jog eszközeivel való segítése azoknak a párt- és társadalompolitikai törekvéseknek, hogy a munkásosztályból származó értelmiség vezető szerepe a tudományos munka területén is érvényesüljön. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendelet 14. §-a szigorúan körülhatárolja azokat az eseteket, amikor a szerződő felek valamelyike — neki fel nem róhatóan — felbonthatja, illetve megszüntetheti a szerződést, anyagi szankciók vagy következmények nélkül, és előírja — anyagi jogi hatállyal —, hogy kell eljárni ellenkező esetben. A jelen per alperese a szerződést a rendeletben írt feltételek körén kívül eső okra hivatkozással — menyasszonya Sz.-n kíván letelepedni, továbbá a tudományegyetem várható alkalmazásában kíván majd kutatómunkát folytatni — szüntette meg egyoldalúan. Az előbbi indok alapvetően egyéni érdeket szolgáló motívumra épült azzal, hogy a ku404