Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

történt mindkét házastárs részéről. Megtérítésnek tehát csak e vélelem megdöntése esetén lenne helye, amire viszont a perben nincs adat. Az említett vélelem mellett szól az is, hogy a házat özvegyi haszonélvezeti joga folytán az alperes használja, s ekként a néhai férje különvagyonára fordított költekezés előnyeit annak haláláig vele együtt élvezte, azóta pedig egyedül ő élvezi. Különös figyelemmel erre a körülményre, rendkívül méltánytalannak látszik e ráfordításokat a néhai különvagyonának terhére elszámolni és ez által igen jelentős összeggel csökkenteni a felperes jutóját, aki az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának fennállása alatt a ház használatához nem juthat, és így a szóban levő költekezések előnyeit egyáltalán nem élvezheti. A fent megjelölt beruházási tételeknek a vagyonmérlegbe való felvételét tehát teljesen mellőzni kellett volna. [P. törv. I. 20 037/1967. sz., BH 1967/5. sz., 5300.] 275. Házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan kisajátítása esetén az 1/1965. (VII. 24.) PM—IM sz. rendelet 17. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából tulajdonostársnak kell tekinteni a telekkönyvben tulajdonosként nem szereplő házastársat is. [PK 909. sz., BH 1967/7. sz. — L. 48. sorszám alatt] 276. Házastársi közös vagyon megosztása iránti perben más személyek alperesként való perbevonása (Pp. 292. §). [P. törv. III. 20 193/1965. sz., BH 1966/8. sz. 4980. — L. 543. sorszám alatt.] 277. A volt házastársak közös lakásának elkülönített használatáról rendelkező ítélet anyagi jogereje nem zárja ki újabb per indítását az elkülönített használatnak megfelelő cserelakás ellenében történő megszüntetése érdekében [35/1956. (IX. 30.) MT sz. r. 40. §, Pp. 229. § (1) bek.]. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Pp. 229. §-ának (1) bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Helyes értelmezés szerint a peres felek közötti újabb per indítását csak az említett feltételek együttes megléte zárja ki. A korábbi perben hozott ítélet a volt közös lakás elkülönített használata tárgyában rendelkezett, az újabb perben viszont a felperes a peres felek lakáshasználatának más módon történő rendezésével, cserelakás biztosításával kívánja megoldani a peres felek lakásproblémáját, a perbe vitt jog tehát nem ugyanaz. E körben nincs akadálya új per lefolytatásának és a felperesi kereset érdemben való elbírálásának. Az érdemben való elbírálás során az ügyben eljáró bíróságoknak figyelemmel kell lennie arra — amit a Legfelsőbb Bíróság P. törv. Eln. Tan. 20 399/1964. számú határozatában (BH 1964. évi 12. sz.) is kifejtett —, hogy a volt házastársak lakáshasználata tárgyában keletkezett s bírósági hatáskörbe utalt vita eldöntése során olyan elrendezés is 386