Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

bályózott körülményekkel" nincs kapcsolatban, „hanem mint hitelezői követelés polgári jogi jogviszonyon nyugszik". Az előadottak alapján nem helytálló a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja sem, hogy a felperes csak pénzkövetelés érvényesítésére volna jogosult. Az előadott indokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, s a fenti indokbeli kiegészítéssel áz elsőfokú ítéletet hagyta helyben. [P. törv. I. 20 314/1967. sz., BH 1967/11. sz. 5496.J 274. Nincs helye megtérítésnek, a közös vagyonból a különvagyonra költekezés a megtérítési igényről való lemondás szándékával történt (5. sz. irányelv. 2. pont). Az alperes 1958-ban kötött házasságot. A. A.-val. A felperes A. A.-nak házasságon kívül született gyermeke. A. A. 1964. november 8-án meghalt; törvényes örököse a felperes, akinek a közjegyő a hagyatékot az alperes özvegyi jogával terhelten át is adta. A. A.-nak különvagyoni házingatlana volt. E ház javítására A. A. és az alperes házasegyüttélésük alatt 8358 Ft-ot költöttek. A felperes által örökjogi igénye tárgyában indított perben az elsőfokú bíróság. A. A. különvagyonából a közös vagyon javára megtéríteni rendelte a különvagyoni ház javítására fordított említett összeget. Ezt az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta. Az ez ellen emelt törvényességi óvás alapos. Kétségtelen, hogy a 8358 Ft építési költség A. A. és az alperes házasegyüttélése alatt merült fel, s nyert beépítést a néhai különvagyoni házába. A Csjt. s más jogszabályunk sem rendelkezik a megtérítésről arra az esetre, midőn a közös vagyonból a különvagyonra ráfordítás történik. Ebből azonban a Legfelsőbb Bíróság 5. sz. irányelve 2. pontjának indokolása szerint nem következik az, hogy az egymással vegyült vagyonok között megtérítésnek nem lőhet helye. Az irányelv 2. pontjának harmadik bekezdése szerint viszont nincs helye megtérítésnek akkor, ha a körülményekből arra lehet alaposan következtetni, hogy a különvagyon felhasználása a közös vagyonba utalás, illetőleg a megtérítési igényről való lemondás szándékával történt. Ugyanez áll fordított esetben is, amikor a közös vagyonból történik beruházás a különvagyonba, a megtérítés igénye nélkül. Az irányelv e pontjához fűzött indokolás utolsó bekezdése kifejti, hogy ilyen következtetés alaposan vonható le akkor, amikor a házastársak a különvagyont közösen használják, hasznait közösen szedik, a különvagyonra fordított előnyeit együtt élvezik. Néhai A. A. a feleségével, az alperessel a házat együtt lakta. Az említett építési munkákat együtt végeztették, éspedig azért, hogy a ház használatát biztosítsák, illetőleg kényelmesebbé tegyék. A perben nem merült fel adat arra, hogy e ráfordításokat az elhalt különadósságának kívánták tekinteni, és hogy — az ő elgondolásuk, illetőleg szándékuk szerint — ezeknek a kiadásoknak a közös vagyonukból bármikor is meg kell térülniük. Ilyen kifejezett nyilatkozat, kikötés hiányában pedig a közös vagyonból a néhai különvagyonába utalásnak a módjából folyó vélelem az, hogy az a megtérítési igényről való lemondás szándékával 25 Polgári Jogi Döntvénytár 385