Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

gyatékosságból származó igényüket érvényesítik-e vagy sem. A végrendeletet tehát csak az ez irányú perben álló felek egymás közötti viszonyában lehet érvénytelennek nyilvánítani, aminek az ítélet rendelkező részéből is ki kell tűnnie (883. sz. polgári kollégiumi állásfoglalás, BH 1965. évi 8. sz.). A megtámadási igényt továbbá a jogosultnak magának kell érvényesítenie. A Ptk. 682. §-ának az örököstársak képviseleti jogát szabályozó rendelkezései erre az igényérvényesítésre egyáltalán nem alkalmazhatók, mert ennek az igénynek az érvényesítője csak a megtámadás eredményességével válik örökössé. A másodfokú bíróság közbenső ítéletének a szóban forgó indokolása tehát törvénysértő. [P. törv. I. 21 159/1965. sz., BH 1966/9. sz. 5003.] d) Az örökség visszautasítása 261. Mezőgazdasági ingatlanok póthagyatéki eljárásban való visszautasítása lehetséges a Ptk. 674. §-ának (2) bek. alapján, ha az alapeljárásnak nem volt tárgya mezőgazdasági termelés célját szolgáló vagyontárgy (Ptk. 674., 675. §). [Szegedi Megyei Bíróság Pkf. II. 21 024/1966. sz., BH 1967/1. sz. 5154 — L. 414. sorszám alatt.] 262. A termelőszövetkezetbe belépett tag által háztáji földként visszatartott zártkerti ingatlan a tag személyi tulajdonában áll és forgalomképes. Az ilyen ingatlanra megnyílt hagyaték visszautasítása a termelőszövetkezet érdekét nem sérti (Tsz. tvr. 28., 39. §, Vr. 65. §, Ptk. 674. §, PK 860. sz.). [P. törv. III/B. 20 763/1966. sz., BH 1967/8. sz. 5394. — L. 415. sorszám alatt.] e) Felelősség a hagyatéki tartozásokért 263. I. A kötelesrész ugyan elsősorban pénzben illeti a jogosultat, ha azonban a méltányos elrendezés úgy kívánja, az igény természetbeni szolgáltatással is kielégíthető. II. Az örökös a hagyatéki tartozásokért — köztük a kötelesrészért — öröksége erejéig egyéb vagyonával csak akkor felel, ha a hagyaték tárgyai vagy hasznai már nincsenek a birtokában (Ptk. 672., 677., 679. §). A felperesek az örökhagyó első házasságából származó gyermekek, az alperes pedig az örökhagyó túlélő (második) felesége. Az örökhagyó végrendeletében az alperest általános örökösévé tette, a II. r. felperest pedig az örökségből „kizárta". A továbbiakban úgy rendelkezett, hogy az I. r. felperes — ha ki fogja érdemelni — az alperes halála után ,,a törvényes kötelező részét fogja megkapni, a többire az lesz jogos, aki feleségemet haláláig hűen fogja kiszolgálni, illetve ápolni". Az örökhagyó hagyatékához tartozott a perbeli házasingatlan része is, amelynek másik 4/2 része az alperes tulajdona. A felpere24 Polgári Jogi Döntvénytár 369