Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

jöttnek nem tekinthető, mert joghatások fűződhetnek hozzá attól függően, hogy az érdekeltek vagy azok valamelyike a fogyatékosságból származó igényét érvényesíteni kívánja-e. A vonatkozó jogszabályok helyes értelme szerint tehát az alaki fogyatékosságban vagy akarathibában szenvedő végrendelet — illetőleg halál esetére szóló ajándékozási szerződés — érvénytelen ugyan, ez azonban az érvénytelenségnek egy olyan sajátos (relatív) formája, amely csak kifogás esetén vehető figyelembe, hivatalból nem. Ennek további következménye, hogy a végrendeletet (de ugyanígy a halál esetére szóló ajándékozási szerződést is) csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában lehet érvénytelennek nyilvánítani, és — az esetleges félreértések kiküszöbölése végett — szükséges az, hogy ez az ítélet rendelkező részéből is kitűnjék. Ezek a jogelvek irányadók a hagyatéki eljárásban is (PK 883. sz. állásfoglalás). Mind a bíróságnak, mind pedig a közjegyzőnek feladata, hogy az előttük folyó eljárásban az érdekelteket a jogaikról és azok érvényesítési lehetőségeiről tájékoztassák. A jelen esetben azonban az utóbbiakat mind a közjegyző, mind a perben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták. Az elsőfokú ítélet hatálya a szövegezés szerint kiterjed — a perben szereplő feleken kívül — nemcsak a halál esetére szóló ajándékozási szerződést aláíró apára, hanem — a perben nem álló testvérekre és a pertől az iratok szerint elálló, de — érdekelt testvérre is. Az elsőfokú bíróság ítélete tehát — mivel a bíróság elmulasztotta valamennyi érdekelt megidézését és megfelelő felvilágosítás után nyilatkozattételre való felhívását és az eredményhez képest a megfelelő különböztetést a tekintetben, hogy a hagyatékátadás alapjául elfogadott halál esetére szóló ajándékozási szerződés mennyiben, kikkel szemben érvénytelen — megalapozatlan és egyben törvénysértő is. Az apa meghallgatása egyébként azért is indokolt, hogy ő az általa is kötött szerződés körüli vitáról és annak fejleményeiről megfelelően értesüljön. [P. törv. I. 20 648/1965. sz., BH 1966/4. sz. 4840 ] 260. A végrendelet érvénytelenné nyilvánításának relatív hatálya (Ptk. 653., 682. §, PK 883. sz.). A másodfokú bíróság a közbenső ítélet indokolásában alaptalannak minősítette azt az alperesi védekezést, hogy a felperes támadása folytán a végrendelet csak az ő irányában lehet érvénytelen, mert igénye csak arra a részre korlátozódhat, amit a törvényes öröklés rendjén kapna, az elhunyt apa jogán öröklésre hivatott fiú ugyanis a végrendeletet nem támadta. A bíróság álláspontja szerint a Ptk. 653. és 654. §-aiból az következik, hogy bármely jogosult sikeres megtámadása esetén a végrendelet érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága mindenkivel szemben hatályos. A határozat e része ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 653. §-a szerint a végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát hivatalból nem kell vizsgálni, hanem csak akkor, ha arra az érdekelt hivatkozik. Alakilag fogyatékos vagy akarathibás végrendelethez joghatások fűződhetnek attól függően, hogy az érdekeltek a fo368