Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

259. í. Halál esetére szóló ajándékozási szerződés érvényessége (Ptk 659. §). II. A halál esetére szóló ajándékozási szerződést csak az érvényesí­tett megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában lehet érvénytelennek nyilvánítani (Ptk. 653. §, PK 883. sz.). A szülők 1962. július 16-án a gyermekeik egy részével (a per alpe­reseivel) halál esetére szóló ajándékozási szerződést kötöttek, amely­nek értelmében négy fiúgyermeküknek ajándékozták a beltelki ingat­lanaikat. Az ajándékozó szülők kifejezésre juttatták a szerződésben, hogy az ajándékozás által nem kivánják megrövidíteni a többi gyermeküket és a meghalt gyermekük leszármazóit, ezért meghagyták a megajándéko­zottaknak, hogy a hat élő gyermeküknek és a meghalt gyermekük örö­köseinek „kártalanítást" fizessenek a belterületi ingatlanból nekik ju­tott érték arányában. Az ajándékozók a továbbiakban a kártalanítás módját is meghatározták azzal, hogy a kártalanításnál a később elhalá­lozandó ajándékozó szülő „halálakori" érték legyen az irányadó. Végül kikötötték az ajándékozó szülők azt is, hogy ők életük végéig szabadon kívánnak rendelkezni az ajándék tárgyát tevő ingatlanokkal, olyan kor­látozással azonban, hogy azokat sem élők közötti, sem halál esetére szóló ügylettel el nem idegenítik. Az ajándékozó szülőknek az ajándé­kozott belterületi ingatlanokon felül még egyéb, mintegy 20 kat. hold mezőgazdasági ingatlana és ingóságaik is voltak, a mezőgazdasági ingat­lan azonban a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába ke­rült. Az ajándékozó szülők közül az anya az ajándékozási szerződés meg­kötésének napján egyúttal külön okiratban írásbeli végrendeletet is tett, amelynek értelmében az ajándékozási szerződésben megjelölt in­gatlanokon felüli összes többi ingatlanait egymás közötti egyenlő arány­ban még élő gyermekeire és meghalt gyermeke jogán unokáira hagyta. Az anya 1962. július 22-én meghalt. Hagyatékának tárgyalásán az aján­dékban nem részesült örökösök az állami közjegyző előtt vitatták a ha­lál esetére szóló ajándékozási szerződés érvényességét. Az állami közjegyző az ajándékozási szerződéssel érintett és az örök­hagyó nevén álló ingatlanilletőségeket ideiglenes hatállyal a szerződés­ben megnevezett megajándékozottaknak adta át. A felperesek kerese­tükben a szüleik által aláírt halálesetre szóló ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a halál esetére szóló aján­dékozási szerződés érvénytelen. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíró­ság ítéletét megváltoztatta, a felperesek keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság helyesen utalt a Ptk. 659. §-a (2) bekezdésének ama rendelke­zésére, amely szerint a halál esetére szóló ajándékozás csak olyan jut­tatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. Tévedett azonban, amikor az adott esetben a juttatott bel­sőségeket a Ptk. 641. §-ának (3) bekezdésében írt előhagyománynak minősítette. Ugyanis a szerződésben juttatott és a forgalomképesség szem előtt tartása mellett igen komoly értéket képviselő belsőségek a 366

Next

/
Thumbnails
Contents