Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1966-1967 (Budapest, 1968)

259. í. Halál esetére szóló ajándékozási szerződés érvényessége (Ptk 659. §). II. A halál esetére szóló ajándékozási szerződést csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában lehet érvénytelennek nyilvánítani (Ptk. 653. §, PK 883. sz.). A szülők 1962. július 16-án a gyermekeik egy részével (a per alpereseivel) halál esetére szóló ajándékozási szerződést kötöttek, amelynek értelmében négy fiúgyermeküknek ajándékozták a beltelki ingatlanaikat. Az ajándékozó szülők kifejezésre juttatták a szerződésben, hogy az ajándékozás által nem kivánják megrövidíteni a többi gyermeküket és a meghalt gyermekük leszármazóit, ezért meghagyták a megajándékozottaknak, hogy a hat élő gyermeküknek és a meghalt gyermekük örököseinek „kártalanítást" fizessenek a belterületi ingatlanból nekik jutott érték arányában. Az ajándékozók a továbbiakban a kártalanítás módját is meghatározták azzal, hogy a kártalanításnál a később elhalálozandó ajándékozó szülő „halálakori" érték legyen az irányadó. Végül kikötötték az ajándékozó szülők azt is, hogy ők életük végéig szabadon kívánnak rendelkezni az ajándék tárgyát tevő ingatlanokkal, olyan korlátozással azonban, hogy azokat sem élők közötti, sem halál esetére szóló ügylettel el nem idegenítik. Az ajándékozó szülőknek az ajándékozott belterületi ingatlanokon felül még egyéb, mintegy 20 kat. hold mezőgazdasági ingatlana és ingóságaik is voltak, a mezőgazdasági ingatlan azonban a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet használatába került. Az ajándékozó szülők közül az anya az ajándékozási szerződés megkötésének napján egyúttal külön okiratban írásbeli végrendeletet is tett, amelynek értelmében az ajándékozási szerződésben megjelölt ingatlanokon felüli összes többi ingatlanait egymás közötti egyenlő arányban még élő gyermekeire és meghalt gyermeke jogán unokáira hagyta. Az anya 1962. július 22-én meghalt. Hagyatékának tárgyalásán az ajándékban nem részesült örökösök az állami közjegyző előtt vitatták a halál esetére szóló ajándékozási szerződés érvényességét. Az állami közjegyző az ajándékozási szerződéssel érintett és az örökhagyó nevén álló ingatlanilletőségeket ideiglenes hatállyal a szerződésben megnevezett megajándékozottaknak adta át. A felperesek keresetükben a szüleik által aláírt halálesetre szóló ajándékozási szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérték. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a halál esetére szóló ajándékozási szerződés érvénytelen. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperesek keresetét elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A másodfokú bíróság helyesen utalt a Ptk. 659. §-a (2) bekezdésének ama rendelkezésére, amely szerint a halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. Tévedett azonban, amikor az adott esetben a juttatott belsőségeket a Ptk. 641. §-ának (3) bekezdésében írt előhagyománynak minősítette. Ugyanis a szerződésben juttatott és a forgalomképesség szem előtt tartása mellett igen komoly értéket képviselő belsőségek a 366